Áldás, békesség. Emlékek Gyula és környéke reformátusságának élatéből (Gyulai katalógusok 1. Gyula, 1995)

Nagy László: A Békési Egyházmegye múltja és jelene

népességű egyházmegyéje lett a Magyar Református Egyháznak. Területe kiterjedt Békés, Csongrád, Csanád, Torontál, Temes, Krassó-Szörény vármegyékre. " A fejlődésre vonatkozóan álljon itt néhány adat az Egyházi Névtárból, mely 1836-ban jelent meg: "Van benne Anya Gyülekezet 22. Leány Gyülekezet 25. Lelki Pásztor 28. Oskolai Tanító 82. Lelkek száma 108,805. Tanulók száma 8,097- Szülöttek száma 5,776. Új házasok sz. 1589. Halottak sz. 4176." A levonható tanulságok közül csak egy: 1600 volt a természetes szaporulat. Alig akadt az egyházkerületben hasonló arányú növekedés. A Békés-Bánáti Egyházmegye kerületi mérete, történelmi múltja, átélt nehéz századai, Debrecentől való távolsága különleges helyzetet teremtett az egyház igazgatását illetően. Révész Imre egyháztörténész püspök ezt írja róla: „A maiHeves-Nagykúnsági és Békés-Bánáti egyházmegyék területénfennállott egyházigazgatási egységek nemcsak az egész török hódoltsági korszakban, hanem még jóval azután is majdnem teljesen külön életet éltek. "Nem véletlen, hogy a hírhedt Patens, mely 1859-ben autokratikus rendelkezésével a Tiszántúli Református Egyházkerületet négy részre akarta osztani, Révész Imre szerint a „Békés-Bánátiból - egyházmegyéből - jó meglátással akart külön szuperintendenciát csinálni. " A XIX-XX. század fordulóján az egyházmegye lélekszáma 250 ezer körül mozgott, s amikor a trianoni határok szétdarabolták, már 53 anyagyülekezete és 63 lelkésze volt. Trianon után 30 gyülekezete és 40 lelkésze maradt. Az anyagyülekezetek mindegyike mindenkor tartott fenn iskolát, sőt a leánygyülekezetek népesebbjeiben is működött alapfokú iskola. Tehát az utóbbi helyeken, ha a lelkész nem is volt helybenlakó, az „oskolamester" (rektor) mindig elérhető volt. A gyarapodó számú iskolás gyermekek szükségessé tették, hogy „alsós tanítót és leányok tanítóját is állítsanak be". A mezővárosok közül a múlt században Hódmezővásárhelyen, Békésen, Makón es Szentesen hoztak létre gimnáziumot, melyből csak az első két helyen maradt meg. Később azonban mégis gyarapodott a.középiskolák száma, hiszen Hódmezővásárhelyen leánygimnázium létesült, Szeghalmon a két világháború között egy gimnázium és egy mezőgazdasági középiskola is. Makó női felsőkereskedelmi iskolát és polgári iskolát indított. Mindez 1948ban állami kézbe került, ill. egy idő után némelyike megszűnt. A Békés-Bánáti Egyházmegye Trianonnal területének nagy részét, híveinek azonban kisebbik hányadát veszítette el. Még így is aránytalanul nagy volt a többi egyházmegyéhez képest. Ezért 1948-ban kettéosztották CsongrádCsanádira és Békésire. Ez a beosztás nagyon rövid életű volt. A közigazgatási megyék rendezésével, állami befolyásra, az akkor alakuló Állami Egyházügyi Hivatal rendszeréhez igazítva módosították a határokat 1952. július 1-jei hatállyal. Ez olymódon történt, hogy a Bihar, Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Békéshez csatolt területekkel együtt a Békési Egyházmegyéhez 1 1