Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - Az í-ző nyelvjárási régiók, az í-zés gócai
felszólító mód e. sz. 3. szentélyű személyragjának z'-zése: {egyik: aggyík). A gyermékik-típus z'-je csak palatális hangrendű morfé- mákhoz kapcsolódva fordul elő, az -e kérdőszócska palatális és veláris hangrendű szavakhoz egyformán é/e) ~ i alakban kapcsolódik (vö. észéd-i: látod-i). Mindkét csoportban gyakori az (e/é ~ i(í) váltakozás {gyermekek ~ gyermekik: észéd-e ~ észéd-i: látod-é ~ látod-i). Mindkét toldalékbeli szembenállás adataira oda kell figyelnünk: gondosan meg kell vallatnunk az adatsorokat. Az ösz- szegzésben visszatérek az általánosítható tapasztalatokra. Az í-ző nyelvjárási régiók, az z-zés gócai Ha szemügyre vesszük irodalomjegyzékünket, feltűnik, hogy a helyi nyelvjárások z'-zésével foglalkozó jelenségtanulmányok nem egyenletesen szóródnak, nagyok a különbségek egy-egy terület lefedettségében (lásd Békés, Doboz, Gérce, Hajdúhadház, Hosszúpályi, Kisújszállás, Martos, Mihályi, Püspökladány, Tiszaszőlős). Igaz, ez a sor fontos, a mai határokon túli területek feldolgozásaival is kiegészül: Csík és Gyergyó, Fekete-Körös völgye, Nagyszalonta, Vashosszúfalu; Kárpátalja; Vajdaság, mégis azt mondhatjuk, hogy az z-zés ismert monografikus leírásaiból keveset tudhatunk meg a jelenség nyelvjárásterületenkénti, nyelvjárási régiókénti erősségéről, a fonéma gyakoriságáról. Hosszabbra nyújtható a sor, ha a nyelvjárási atlasz kutatópontjain felvett anyaggal kiegészítjük, vagy legalább hasznosítjuk Imre Samu monográfiájának a nyelvjárási z'-k gyakoriságára vonatkozó megállapításait (vö. MMNyjR. 111-126). (Nem a monográfia hibája, inkább csak a lehetőségeit jelzi, hogy a sárréti kilenc kutatópont közül csak kettőnek az z'-ző anyagát dolgozta fel, igaz, Hosszúpályiét teljes egészében bemutatja; vagy az, hogy csak 109 lexéma adatait vizsgálja stb.) A helyi jelenségtanulmányokkal pedig az a gond, hogy általában csupán a zárt z'-zés anyagát dolgozzák fel, a más megfelelésből, 23
