Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - Az í-ző nyelvjárási régiók, az í-zés gócai
szembenállásból eredő többlettel nem foglalkoznak. Imre munkája a vizsgált anyag áttekintésében, elemzésében precíz, mozgásterét a morfémák kényszerűen leszűkített száma, valamint a kutatópontok száma határolta be erősen. A fentieket nézve azt mondhatjuk, hogy van néhány fontos régebbi és későbbi gyűjtésű adattárunk, hasznosítható elemzéseink, de nem annyi, amelyről azt mondhatnánk, hogy belőlük mindent megtudhatnánk ennek a ma már csak a nyelvjárást használók beszédében élő hangjelenségnek a természetrajzáról. Mindenesetre adattárunkra nézve állíthatjuk: a Sárrét több mint 50 nyelvjárásából - tehát lényegében minden sárréti településről - van több-kevesebb j-ző adatunk. Szűkebb ugyan a vizsgált régió területe a Tisza-Körös-vidéki régiónál, a mentett anyag azonban gazdagabb, elemzésre-vizsgálatra alkalmasabb. Fúr István monográfiájának bevezetésében egyik céljának azt tette meg, hogy „lehetőleg pontos megjelölése azon községeknek vagy vidékeknek, ahol ezen z-ző változatok ma használatosak” (vö. i. m. 5). A rendelkezésére álló, hiányos merítésű anyagból arra a következtetésre jutott, hogy „a gyakoriság két góc körül csoportosul: az egyik Vasmegye, a másik Biharmegye” (vö. i. m. 100). Sommásan ez igaz is, a későbbi, nagyobb anyagot elemző feldolgozások azonban ezt a képet - a magyar nyelvjárásokra nézve - bővítik, pontosítják (vö. Imre: MMNyjR. 111-126; ugyanígy Fodor K.: MDial. 333; Juhász D.: uo. 288). (Történeti anyag vizsgálata után a két keleti gócot Papp László már korábban kimutatta, vö. Pais-Eml. 71.) Imre vizsgálatai megerősítették az északkeleti gócot (Szamos és Kraszna mente), azt is, hogy a FŰRtől jelzett Vas megyei z'-zés az észak-dunántúli erősen z'-ző sávnak csupán egy kis szakasza (vö. i. m. 112). Ami viszont a Sárrét-vidéket közelebbről érinti, Imre térképén jól látszik (vö. i. m. 120), hogy hat kutatópont (Biharugra, Doboz, Dévaványa, Fúrta, Hosszúpályi, Szerep) erősen z'-ző, a térképről az is leolvasható, hogy egyes nyelvjárási ré24
