Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - Szempontok az í-zés vizsgálatához

Hegedűs Attila: MDial. 393; Juhász D.: Nyjaink. In: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája. Bp., 2002; Kálmán B.: MMNyj. 25), ez az eredmény pedig a zárt /"-zésnek, ennek az idős falusi emberek nyelvjárási beszédében ma is eleven jelenségnek köszön­hető. Az atlaszadatok mellett a helyi nyelvjárások z'-zését feldol­gozó jelenségtanulmányok szerzői ugyanezt igazolják vissza (vö. Imre: FőNyj. 42; Kiss J.: MihNyjVált. 33; Zilahi: Linguist. 19: 135 /Doboz/; uő: MNy. XCII: 345 /Pl/). Két nagy tömbje mellett (hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben előforduló zártabbá vált z'-k) a harmadik sem kisebb súlyú, de más megközelítést igénylő csoport: a szuffixumok előtti és a szuffixumokbeli z'-k csoportja. „Az ö-zés bomlása ma erősebbnek látszik, mint az z'-zésé” - írta Imre Samu az 1970-es évek elején (vö. ÁNyT. VIII, 92). Én ma úgy tapasztalom, hogy az erősen z'-ző sárréti nyelvjárásokban más a helyzet: városokban, a tanuló ifjúság körében nagyon ritkán hall­ható, falvakban - különösen az idős emberek beszédében - viszont alig-alig bomlott meg a jelenség. Falun, a nyelvjárási beszédben csupán egy-egy helyzetben tapasztalható a bomlás: például az ikes igék felszólító mód e. sz. 3. személyű -ék rágós alakja általánosan z'-ző (egyik), a nem ikes igék használatában viszont kettős alakok használata jelzi a bomlást (vö. mennyén—mennyik, tégyén~tégyík /rúlla/, vegyen —vegyik stb.). A sárréti nyelvjárások többségében a bomlásnak ez az adata nem befolyásolja számottevően az z'-zés állapotát. Messze vagyunk attól a helyzettől, amikor „az í fonémák alárendelt helyzetben fordulnak elő”, ezért „a nyelvjárás már nem z'-ző” (vö. Szathmári: MNNy. VI, 130). Ez az állapot itt még nem jellemző, különösen a két meghatározó tömbre nézve (vö. é : í hangsúlyos helyzetben; hangsúlytalan helyzetben), ezért valószí­nű, hogy az z'-zés csak a nyelvjárást beszélők elfogyásával szűnik meg egészen. Ez a kör ma egyre szűkül és korosztályi kötődésű. Arra törekszem, hogy a zárt z'-zés adatait a jelenség súlyának megfelelően minél átfogóbban mutassam be: a nyelvatlaszból, a 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom