Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III. A kutatás eredményeinek áttekintése - Nyelvjárástörténeti értékű adatok a Sérrétről

/-zéssel foglalkozó tanulmányok szakítottak ezzel a gyakorlattal, hasznos szinkrón anyaggal dolgozó munkák születtek. A próbálkozások arra jók voltak, hogy igazolják: az egyik út jó, a másik nem járható.

„A történeti táj szógyűjtés is éppúgy feladata a nyelvjáráskutatásnak, mint a mai” (vö. Benkő: VEABÉrt. II, 179). Ehhez köny- nyebb történeti anyagot találni: a levéltárakban 18. század végi, a 19. század elejéről való anyag van bőven, kevesebb, de hangtani vizsgálatokra alkalmas nyelvjárási anyag is (vö. Zilahi: BE. 81/3: 315-322; MNy. LXXIX, 211-217). Ha csak a közvetlen Sárrét-vidéket nézzük, láthatjuk, többen közöltek szótani, hangtani, így az /-zés vizsgálatához is alkalmas nyelvjárástörténeti anyagot (vö. Hajdú Mihály békési anyagából: Bíkís, Malomvíg, Színási /szem. n./, Bíró Ferenc Körösladányból: siskás, tikosok; mihesi fordulóba, veteminyess Kertye, Molnár Ambrus nagyrábéi anyagában: 3 nyilas, vigájra-, idesmálét, Szína termő, Kecskés Gyula Püspökladányból: kinszerités nélkül, Gyikines Köz stb.). Értékes, bár nem nagy számú történeti szóanyag fekszik Pesty Frigyes 1864-es Békés és Bihar megyei gyűjtésében (vö. Csökmő: pircsi ’vámospércsi’, szíknád szik, Darvas: szik kotyványok; Sárrété szélin, Csiff pusztán ’cséfi’, Biharugra, Körösnagyharsány: Szőrrétje—szőrítje stb.).

Szigorúan az /-zés történeti adatait nézve azt mondhatjuk: gazdag anyagra számíthatunk a földrajzi nevek történeti adatainak vizsgálatából is. Magam ugyan — mint fentebb hangsúlyoztam - csupán szemléltetni akartam a mai sárréti /-zés 18-19. századi előzményeit, meggyőződésem, hogy a viszonylag kevés levéltári anyag ellenére, nagyobb terület, például egy tájegység történeti /-zésével foglalkozó jelenségmonográfiájához megfelelő mennyiségű adatot össze lehet gyűjteni. Persze, több évi kemény munkával. (Gyűjtéseim és vizsgálataim alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy az olyan, ma erősen í-ző helyzetekben, mint amilyen a Sárréten az ikes és iktelen igék jelen idő e. sz. 3. személy felszólító módjában

93