Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III. A kutatás eredményeinek áttekintése - Zárt í-zés alapszavakban és összetételekben - A zárt í-zés hangsúlytalan helyzetben - Adattár
u /Hp/, összenísztek /Bug O Pl/, összetíveszt /De/, öszvír /Pl/; pácázsbírés /O/, pdkászílet /Da/, pallakszína /Dv/, pallír /Do/, Pdlmalevíllel /lónévként/ /Do/, pdncíl /Nsz Pl/, pdrílesztő /Do/, párnahíj /Km/, pásztorbírt /Su/, pendely kímíny /Mp/ ~ pendéjkímíny /O Pl Su/, penísz /Nsz Pl/, peníszéggyén /Do/, peníszés /Pl/,pérnyít /Sz/,pérségís /Do/,pilískényír /Nsz/,pirosrípa /O/, pízbírt /Bé/, pocsík /Dv Fgy Hp Nsz Pl Ve/, pocsígba mégy /Fgy Pl/, pocsíkolta el /Xsa./, portíkáír /Fö Ka Pl/,pótlík /Bnb Do/, póutlíkrúd /Sa/, pucír pucér /Hp/; rdfíszkel /Bu/, ráírnék /Bbö Bé Do Kony Pl/, ráínk la szarás/ /Dv O Pl/, ra&z7 ’rákel’ /Sa/, rálípni /Bnb Hp Kony/, ram nízétt la kakas/ /tréf/ /Pl/, rátíve /Pl/, remíny /Pl/, remjkédik /Pl/, reszelt tiszta /Hp Pl/, rímsíg /Vé/, rítestíszta /Mp/, rítszíle /Hp Vé/, rzfszg /Vé/, ronda fíregnek /Xsa./, rostit /Do Mhom Nsz Pl/, rucatőtís /Po/, rúdvíginél /Po/; sajtfírég /Dv Sá/, sárgarípa /Do Dv Fu Hp O Pl Vé/, sarjúlegíny /Hr/, Sárrít /Da/, sárríti /Bsz Bu Pl/, sátoros kímíny /Mp/, segge rz/ge /Mp O/, segvíkhúrka /Bé/, sérínyit /Bé Dv/, setít /Bé Bug Kony/ ~ sétít /Dv Ka Nsz Pl Vé/ ~ söízf /Kony Pl Sze Vé/, sétítédik /Pl/ ~ sötítedik /Hp Pl Sa/, sokfélekíppen /Km/, sövíny /Bé Mp Pl/, sövjház /Bszm/, sövjkerítís /Bé/, suttyólegíny /Da Do/, siisnyőkerítís /Mp/, sütemínt /Da Dv Hp Km Pl Sa Vér/; szabadkímínybe /Dv Ki Mp O Pl Su/, szabadlegíny /Bé/, szi/tf szz/e /Bug Do Fu Hp Sze/, szakadík /Bá/, szanaszíjjel /Bnb Do Pl Sa Vér/, szanaszít /Nsz/, szándíkomat /Fö Ko Mp Pl/, szándíkos /Pl/, szándíkoztam /Bu/, szárasztíszta /Bé Nsz Vé/, százalíka /Bnb Bsz Do Pl/, százalíkolni /Bbö Bú/, szegíny /Cső Esz Gá Hp Kony Kt Mp Sa Vér Zsa/ ~ szégíny /Bé Bnb Bsz Bug De Do Dv Fu Ka Ksza Mhom Nr Pl Su Sze Szegh Vé/, szegínyebb /Knh Kony/ ~ szégínyebb /Pl Su Vé/, szegíny ember /Zsa/ ~ szégíny embér /Dv/, szégínyés /De Pl/, szegínyfeje /Sá Zsa/ ~ szégímfeje /Pl/, szegínysígre /Bu Bú Pl/, szegrű-vígrűl /Zsa/ ~ szégrűl-vígrűl /Pl/, szekír /Nsz Po/, szekérderígba /Hp/ ~ szekérderígba /Pl Sá Su Sze/, szekíroldalt /Po/, szél írté /Kt Pl/, 75
