Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
II. Az í-zés vizsgálata - Az í(i)-k gyakoriságát növelő megfelelések a sárréti nyelvjárásokban - A köznyelvi i nyelvjárási nyúlásának sárréti példái
egymástól, ami pedig igazolja azt is, hogy a két távoli nyelvjárási régió a köznyelvtől való „eltérés mikéntjében és mértékében határozható meg legvilágosabban” (vö. Kiss Jenő: MDial. 33). Adataink azt mutatják, hogy a délkeleti régióban az í: í és i: í az általános képlet, míg a nyugati nyelvjárásokban az í: i és i: i megfelelést találjuk (vö. Guttmann, Kiss Jenő, Szabó József, Várkonyi már hivatkozott munkáiban). Az összevetésekből világos, hogy a Sárréten az i-k nyúlásával a rövid hang az „í rovására szaporodik” (vö. Deme: NyjKérd. 143-144), míg nyugaton ilyen megfelelések nincsenek. A minősítéshez a fenti viszonyítások adatai meghatározó szerepűek, látszik, hogy más a délkeleti és nyugati nyelvjárások viszonya a köznyelvi í fonémához. A kétféle adottság, viszony eltérő eredményhez vezet. Ha kevesebb adattal is, de a rövid magánhangzók sárréti nyelvjárási megfelelései azt jelzik, hogy a nyúlás valamennyi rövid magánhangzót érinti. Az u : ú megfelelés adatai kapcsán írja Imre Samu, hogy a nyúlás ezen a nyelvjárásterúleten az „út: utat típusú morfémák többségében paradigmatikusan is megjelenik” (vö. i. m. 99). Valóban így van, de helyi nyelvjárásainkban a kút ~ kutat ~ kutak, kúdús ~ kúdúsnak ~ kúdúst típusú adatok mellett az /, r,j nyújtó hatásaként alakult indúlt, szorulása (van), pújka stb., a független nyúlás példái teszik teljessé a sort. (Az ennél is nagyobb adattárú e > é nyúlás sárréti adatait lásd ebben a fejezetben.) Az i > í nyúlás sárréti elterjedtségének kétféle bizonyítékára vannak adataim. Egyrészt: hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben a Sárrét különböző helyi nyelvjárásából vannak példáim; másrészt több olyan morféma ismert, amelynek jól szóródó adatával találkozunk. A mindig hosszú í-s alakjára 27 településről van példánk, a hangsúlyos helyzetbeli birkának pedig 13 /Bé Bnb Bú Cső De Do Dv Ko Kony Ksza Pl Po Su/ településről, a csirkének ’kiscsirke’ (a valódi tájszó csirke ’kis szénacsomó’ itt nem vehető figyelembe) 10, a finom, sima mellékneveknek ugyancsak tíz-tíz 41
