Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - A sárréti nyelvjárási kutatások helyzetéről
Hasonlóan terjedelmes Viski Károly nagyszalontai tájszógyűjtése (vö. NyrFüz. 69). Csorba Csaba Sárrét-bibliográfiája különböző folyóiratokból (Nyr., MNy., NéNye., Ethn.) kisebb közleményeket is számba vett. Ha a sárréti települések felől nézzük a lefedettséget, akkor is színes kép tárul elénk: Békés, Doboz, Hosszúpályi, Körösladány, Okány, Nagyszalonta, Püspökladány, Szerep, Vésztő olyan települések, ahonnan több szerző összegezte gyűjtő munkájának eredményeit. Az utóbbi 30 évben a következő településeken készültek nyelvjárási beszédfelvételek: Berekböszörmény, Biharnagybajom, Biharugra, Berettyóújfalu, Csökmő, Darvas, Derecske, Doboz, Esztár, Fúrta, Füzesgyarmat, Kismarja, Körösladány, Körösszakái, Körösszegapáti, Köröstarcsa, Magyarhomorog, Nagyrábé, Püspökladány, Pocsaj, Sarkad, Sárrétudvari, Szerep, Szeghalom, Vésztő, Zsáka. Az anyagok egy része a Nyelvtudományi Intézetben archiválva van. Ki kell egészítenünk még ezt a sort azokkal a munkákkal is, amelyeket a román határ másik oldalán levő magyar anyanyelvű településeken gyűjtöttek (Márton Gyula, Murádin László, Péntek János, Szabó T. Attila). A felsorolt kutatók és a tőlük feldolgozott, majd publikált munkák részei a sárréti értékmentésnek (és még sok kéziratban maradt munka is). Különösen gazdag az 1960-as és 80-as évek termése. A mai helyzet, a publikációs lehetőségek beszűkülése miatt, sokat ártott az előző három-négy évtized lendületének. A legnagyobb veszteség mégis az, hogy a 80-as években összegyűjtött megyei földrajzi nevek kiadatlanul fekszenek a szerkesztéssel megbízott szerzőknél. Sokan felelősek azért, hogy a nyelvatlasz utáni legnagyobb kollektív munka ilyen helyzetben van. 1990 után új helyzet állt elő a tulajdonviszonyokban, minden újra átrendeződött, és egyre kevesebb ember ismeri a korábbi és mai határokat. Bizton állíthatjuk, hogy a két megye (Békés és Hajdú-Bihar) közgyűjteményei értékes kéziratokkal, hanganyagokkal állnak 29
