Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - A sárréti kutatópontok jegyzéke

giókban erősen z'-ző nyelvjárásokat szórványosan z'-ző dialektusok vesznek körül (vö. Kárpátalján vagy a jugoszláviai magyar nyelv­járásokban, utóbbira nézve lásd Penavin Q: Linguist. 9: 152-153). A szomszédos nyelvjárásokban más érdekességek is kimutathatók. A sárréti részek szomszédságában fekvő érmelléki kisebb nyelv­járáscsoport: Kiskereki, Erolaszi, Bihardiószeg í-zését (vö. Papp L.: MNny. V, 60-63) az rokonítja az általunk is vizsgált Pocsaj, Esztár, Kismarja sárréti-érmelléki nyelvjáráscsoport z'-zésével, hogy mindkét nyelvjáráscsoport erős z'-zése nyílt e-zéssel társul, míg a nyugat-bihari Püspökladány-Sárrétudvari-Szerep nyelvjá­ráscsoport mindhárom helyi nyelvjárása z'-ző és zárt é-ző. Az z'-zés nyelvjáráscsoportonkénti erősségének feltérképezése, részletezése az összegezés feladata lesz. A nyelvjárási atlasz nyomán tudjuk, hogy a Sárrét a Tisza- Körös-vidéki nyelvjárási régió erősen z’-ző része - ezt igazolják a helyi nyelvjárási jelenségvizsgálatok is (vö. Püspökladányra néz­ve Zilahi: MNy. XCII, 341-351, Dobozra nézve uő: Linguist. 19: 125-143), a részletekről azonban a helyi nyelvjárások z'-ző anyagá­nak feldolgozása után mondhatunk többet. A sárréti kutatópontok jegyzéke A békési és bihari Sárrét alábbi településeinek többektől, több időpontban gyűjtött z’-ző anyagát tartalmazza az adattár. Artánd / A/, Bakonszeg /Bsz/, Báránd /Bá/, Berekböszörmény /Bbö/, Berettyóújfalu /Bú/, Biharnagybajom /Bnb/, Bihartorda /Btor/, Biharugra /Bug/, Bojt /Bo/, Bucsa /Bu/, Csökmő /Cső/, Darvas /Da/, Derecske /De/, Dévaványa /Dv/, Doboz /Do/, Esztár /Esz/, Földes /Fö/, Fúrta /Fu/, Füzesgyarmat /Fgy/, Gáborján / Gá/, Gyónta/Gyo/, Ffosszúpályi /Ffp/, Kaba/Ka/, Kismarja/Km/, Kis-Sárrét /K-S/, Komádi/Ko/, Konyár/Kony/, Körösladány/Ki/, 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom