Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - Szempontok az í-zés vizsgálatához

adatai mellett a kisebb adattárú megfelelések í-ző anyaga is minél teljesebb legyen. Ezért minden olyan morfémát felveszek, melyet a helyi nyelvjárások itt z-zve használnak. A tájszavakbeli /-két épp­úgy, mint a köznyelvi z-kkel azonosan ejtett hosszú z-ket. A tájszavakbeli z'-k felvételét az indokolja, hogy két csoport­juk az / gyakorisága szempontjából feltétlenül érdekes. Az egyik csoportjuk a valódi tájszavak / fonémát tartalmazó tagjai (gürdíny, vígáj stb.), a másik tömb a jelentésbeli tájszavak tömbje (a fíreg néhány jelentésében nem tájszó, csak z'-ző morféma; a fíreg—fírég ’rák’; ’szeméthal’; ’farkas’ jelentésben azonban tájszó). Meggon­dolandó az z-zés révén született nyelvjárási homonimák felvétele is (vö. bír ige: ’tud, képes vmire’ bír ’bér’; víg ’jókedvű’: víg ’vég /vászon/’ stb.). Rendszerezett bemutatásukat az összefoglalás tartalmazza. Szempontok az /-zés vizsgálatához Sokan sokféleképpen válaszoltak a kérdésre: minden megköze­lítésnek az az alapproblémája, hogy milyen gyűjtött anyagból, mi­lyen közlési módszerrel dolgozható fel gyakorlatiasan az /-zés mai állapota. További kérdés, hogy a felgyújtott, rendszerezett anyagot miként, hogyan lehet többféle megközelítésből megvallatni. Kö­zel hetvenöt évvel ezelőtt Fúr István azt tartotta, hogy „lehetőleg teljes számban való összegyűjtése mindazon a mai köznyelvben é hangú szavaknak és szuffixumok-nak, melyeknek mai nyelvjárása­inkban í-zö változatuk van” (vö. Fúr: i. m. 5). Az ezt követő mun­kákban finomabb, még szakszerűbb igények szerint variálódnak a tudományos tennivalók. Szathmári három í-ző nyelvjárás anya­gának összehasonlítása után azt javasolta, hogy össze kell gyűjteni „az í-ző terület minél több pontján egy-egy helység lehetőleg teljes anyagát” (vö. MNny. VI, 28). A speciálisabb feladat teljesítéséhez - mint látjuk - még több kell. Az egyik z'-ző góc három külön­15

Next

/
Oldalképek
Tartalom