Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - Szempontok az í-zés vizsgálatához

böző pontján fekvő nyelvjárás (Békés, Hosszúpályi, Kisújszállás) í-ző anyagának összevetésével lényegi hasonlóságot tárt fel, ezért valószínűsíthető, hogy az egymással szomszédos vagy közeli helyi nyelvjárásokból még inkább hasonló morfémaállomány áll össze (vö. Bolla: Nyr. 84: 84; Kiss J.: Nyr. 90: 6). A lényegi hasonlóság nem azonos - ez az eddigi összevetések egyik tanulsága - a teljes azonossággal. Ezt mondja Szathmári is, mikor arról beszél, hogy „az í fonéma funkcionális terheltsége nem azonos valamennyi í-ző nyelvjárásban” (vö. i. m. 130). Kü­lönösen igaz ez, ha számításba vesszük, hogy mindhárom szerző (Papp László, Szabó István, Szathmári István) más terjedelmű, más témájú anyaggal dolgozott (a békési anyagban vizsgált 164 í-ző lexéma például csak kétharmada a Hosszúpályiból való 232 lexémának). Az összevetések a belső arányokról, az í-ző morfé- maállomány változásáról, a szuffixumok z-zésének különbségeiről stb. sok mindent felszínre hoztak. Kisebb í-ző tömbök morféma- állományának vizsgálatával még közelebb juthatunk ahhoz, hogy ne csak magasból lássuk egy-egy nyelvjárásban a jelenség állapotát. Frissebb merítések és számlálások más nyelvjárásokból is hoztak hasonló tapasztalatokat: „terjedőben van az a felfogás, miszerint a kárpátaljai magyar nyelvjárások egységesen zárt z-zők” (vö. Hor­váth Katalin: DialSzimp. II, 262), de csak „magasról nézvést”. Rámutatott ugyanis arra, hogy az í-ző tömbökben az í-ző nyelvjá­rásokkal együtt élnek nem, vagy csupán gyengén í-ző helyi nyelv­járások is. (Hasonlóan MuRÁDiNnál: i. m. 35; MÁRTON Gy.-nál: MNyj. X: 63-83, MNyj. XV: 41-50.) Ilyen tények felmutatásához további feltárások szükségesek. Sokféle vizsgálat és anyag kell tehát ahhoz, hogy minél telje­sebben mutathassuk be, hogy rendszerezhessük a szinkrón állapot adatait. Akkor is így van ez, ha - mint ahogy többször utaltam már rá - csak a jelenlegi állapot, az í fonéma mostani gyakorisá­gának, megterhelésének bemutatására vállalkozunk. Többoldalú 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom