Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/3. - Szövegmutatványok a Sárrét-vidék öt pontjáról (Békés, Biharnagybajom, Biharugra, Doboz, Sárrétudvari)
senki semmit. Az úccán a kifliket tanulta a fal mellé hajingálva, lecsókolbász háromhatvan vót, felit megette, felit a kutya ette, tehát ijen világ vót. Na most ugye jön a töhhi dolog ... a fijamnál vóut éggy ojan dolog, hogy ő ki nem álhatta a paraszti életét. Ha élméntüng dógozni, akkor fél kéllétt írni, hoty fijam dílbe itazs még a bikát, disznónak vizet tőccsél, máskípp űtűlle ordíthatott mindén. Az nem tutta... maji napik sé... Gyere fijam, níz még a disznót, ez a tijéd. Nem érdekélte. De viszont érdekélte a szakmája. Este mindenütt más-más ígők ígtek, mindík szérélte még vitte, mindén. Rácz Imre (szül. Biharugrán, 69 éves) A beszélgetés Biharugrán a Szabó Pál Emlékházban készült, ahol jelen volt és többször megszólalt Bertalan Ágnes író, Szabó Pál lánya. A beszélgetést készítette Zilahi Lajos 2002. május 21-én. Doboz- Rézi néném, hogy volt a mulatság a fiatal korában? Bálosztunk mék cuhárésztunk. Házaknál vóut cuháré.- Hány bál volt egy évben? Az ördök tuggya ászt mégmondani, hoty hány hál vóut. Ei nagyon feledíkeny... Hát pünköskör vóut, húsvítkör vóut, így innepnapoko vóut.- Az uraságánál mikor cselédek voltak, mit dolgoztak? Az én uram gépész vóut. Hát az dóugozod géppel. Símvasat is tutta csinálni, gőzekível szántott, ha szécskásztak géppel szécskásztak... U vóut a gépész. Hát mink még még a hásztáji munkát csináltuk. Em még mék sokat is csináltam. Odamént az intéző a gépházba az én uramho, hogy engeggye mék hogy ménnyek fél vasalni. Hát aszonta, mégengedém, de csak úty hogy réggél a gyerékég dóugát élvígezni 152
