Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - Szövegmutatványok a Sárrét-vidék öt pontjáról (Békés, Biharnagybajom, Biharugra, Doboz, Sárrétudvari)

othon, még a jóuszág dóugát, mire a kanász dudál otho légyén. Hát mégengettík, jóu van, méhetétt. Elméntem, a vóut a foglalkozásom, még az othoni dolog.- A fizetése hogy volt?

Napszámot fizettek nekem. Mékfizettek írté.- Akkor korona volt még?

A vóut még akkor. Még akkor a vóut.- Egy napszámból akkor mit lehetett venni? Cukrot, kenyeret.

Hát ászt nekem nem kéllét venni, sé zsírt, sé szalonnát, mér vóut

nekünk.- Egy pár cipő mennyibe került akkor?

O, éty pár cipő akkor nem sogba került. Léhetét venni óucsóun.- Mégis, körülbelül?

Hát nyó tísz forint körül vóut. Hát mán akkor ojapíz vóut. A fize- tíse az én uramnak töh vóut, mint a híreseknek. Mér nekünk mégvóut két tehétartás, kéd börnyútartás éiqves koráig, akkor vetemífőüdünk is vóut nekünk nígy lánc, kaptunk szászhúsz kivé rozsét éggy évre. Nekünk töb vóut a fizetésünk. Mégvóut a mégílhetísünk.- Hány család volt?

Vóut nekem hét. Mikor nőüttek az éggyig híres vóut, éty kovácsmester vóut. Mikor elírte ászt az időüt, félvéttík hóunaposnak. Kaptak éty hóut kukoricafődet.- A cseléd gyerekeit az uraság alkalmazta?

Vóut az uradalomnak csűrbe hogy monygyam mán ... Mikor öregebbek léitek, hóunaposok lettek. Nekünk mégvóut a mégílhetísünk, azír hoty soka vóutunk. Vóut azokkal ember is, csak ük a bojtárok vóutak.- Mikor kerültek ki az urasághoz?

Hát ászt nem tudom mégmondani, hoty hámba. Három évig it laktunk ennél a háznál. Majt három év utám méntünk ki Ozezsbe. Akkor ot vóutunk éty pár évig, nem tudom bisztosom mán két évig vagy meddig, mer élvittík katonának, behítták katonának. Oszt ak153