Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Néhány kiemelés röviden - Források, módszerek, problémák

- kny.-i é : nyj.-i í (a kisebb adattárú megfelelések különböző adatait);- kny.-i magánhangzó vagy hangkapcsolat : nyj.-i í megfelelést (kevés adattal);- kny.-i e/é) : nyj.-i i ~ í (zárt i-zés) eddig kevésbé rendszerezett adatait.

Tudom, más csoportosítások is elképzelhetők, léteznek is, nekem a nagyobb adattárak bemutatásához ez a megoldás látszott célszerűnek.

Források, módszerek, problémák

a) A kéziratos feljegyzésekben az é : í megfelelést mint tiszta szembenállást akármilyen lejegyzésben tanulmányozni lehet, az időtartambeli különbségeket azonban gyakran nem (vö. szip ~ szíp a sárréti nyelvjárásokból így vagy úgy leírva is használható z'-ző adat, jóllehet a szip alak a nyelvjárási beszédben itt sohasem fordul elő).

A kéziratos és kézírásos forrásoknak is van a fentiekkel ösz- szecsengő tanulsága: egyazon kéz írásában a nyelvjárási í-zés és a magánhangzók időtartamának igényes jelölése általában kizárja egymást. Szemléltetésül néhány mondattöredéket idézek Pintye József kézírásos feljegyzéséből (Csökmő, 1954): „úgy iltek mint mink”; „aki rit vót mint a többi”; „apám elvitt tojásir”; „a befagyott vízen liket vágtak”; „ótán meg szigonnyal szurkáltuk felfele a halakat” stb.

b) Az é : í -re nézve minden megfelelést számba vettem. Azért, hogy eleget tegyek az í fonéma „megterheltségi szaporulata szem- benállásonkénti elemzésének” (vö. Deme: NyjKérd. 114), azért is, hogy bemutassam: „a zártabbá vált é-kből í vagy éppen i van-e. Az í megterhelését ugyanis az é-k zártabbá válása után más-más erős136