Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Jelenségvizsgálat - hogyan?

zelítően azonos. Ez is kérdés, meg az is, hogy az z'-zés ellenpéldá­ja-e az z'-ző sorban előkerülő egy-két é-ző szóalak {édes, Német ~ német) vagy csak az egyáltalán nem z'-ző cékla, létra, téma stb. adat. Lehet-e közömbös az ellenpélda megítélésében, hogy az é-ző morfémák etimonja milyen és mikori eredetű? Feldolgozásomban azzal is jelzek valamit, hogy bővebb ellenpél­dát csak ritkán ismertetek. A fenti esetben például, amikor ugyan­azon morfémacsoportban mutató értéke van az z'-ző és é-ző mor­fémák megközelítően azonos számának, ugyanígy a homonimák nyelvjárási z'-ző adatainak bemutatásakor (vö. ég ~ z'g), valamint a nyúlással keletkezett é-ző példáknál. (Másképp Arany János: OM. X, 72-82; Márton: MNyj. X, 81 és mások.) Bemutatom azokat a más adottságú nyelvjárási morfémákat is, amelyeknek egy-egy nyelvjárásban előforduló alakváltozatai nem z'-zhetők: zsombék ~ zsombok, marék ~ marok, tájékára ~ tájára, félénk ~ fílőüs, kék­kő tény es ~ kötő stb. Idevágó adatok, jóllehet kevés van belőlük, mégis tanulságosak (vö. még: kenyírhíjja /Sa/ ~ kényírháj /Pl/). Sok a rendszerezni való adat, van a rendszerezésükre alkalma­zott kísérlet is. Úgy látom, a leíró szempontú, z'-zéssel foglalkozó monográfiának az lehet a feladata, hogy az í fonéma nyelvjárási szaporulatát minél teljesebben számba vegye és rendszerezze. Más szavakkal, hogy a mai é : í ~ i megfeleléseket összegyűjtse, rend­szerezéssel pedig összevethetővé tegye. A jelenség az z'-zés, az z'-ző sorban a köznyelvivel egyező, elszórt é-knek kiegészítő és tájé­koztató szerepük van, ezt be kell mutatniuk a feldolgozásoknak (vö. borbé /Ko/ ~ borbíj ~ börbí /Nsz Sze Szegh/, beletérjén /Pl/ ~ belefírjen /Bé/, dícsírtessék /Fö/ ~ dícsírtessík /Pl/, édesanyám /Kony Sa/ ~ ídésanyám ~ idésanyám - lásd a hangsúlyos hely­zetbeli z'-zés adatainál -, egér /Pl/ ~ egír /Do Szegh/, egírfogóunk /De/, elébem /Ka/ ~ elíbe /Po/ ~ elibem /Bé/ ~ elírn Hsa./, fékép ~ fékíp /Pl/, kéiréisz ~ kirísz /Do/, kolompér /Esz Mhom/ ~ kolompír - vö. Az í fonéma tájszavakban c. fejezet adattárával -, 133

Next

/
Oldalképek
Tartalom