Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Jelenségvizsgálat - hogyan?

Azt, hogy a mai magyar nyelvjárások egy részében a hajdan zártabbá vált é /-je /-vei alternál (/ ~ /), és hogy ez másodlagos rövidülés eredménye, a fentiek mellett az összefoglaló munkák is bemutatják, méghozzá félreérthetetlen kettősségben. A közép- dunántúli-kisalföldi régióban a rövidülés két változata is megtalálható: 1. „Gyakoriak a rövidült felső nyelvállású magánhangzók: tiz, húsz tűz...” (vö. Juhász D.: MDial. 271), vidékünkön ellenkezőleg. 2. „A rövidülés a zárt í-ző alakok jelentős részét is érinti: kötin, idés...” (uo. 267; lásd még Imre SAMunál, Kiss jENŐnél, Szabó Jó- ZSEFnél). Ilyen a Sárrét-vidék esete is, amikor másodlagos a rövidülés (é: í ~ i), mert az i í-bő\ rövidült, és a példák egy részében ez a rövidülés kettős alakokban ma is tetten érhető (vö. édesanyám ~ idesanyám stb.). A fázik /-je más természetű, mint a fazik-é (vö. fazekas, személynévként Fazekas ~ Fazikas). Az utóbbi példa az é: i megfelelés esete.

Mindenesetre ezek a példák is mutatják, milyen fontos, hogy egy-egy jelenségnél megfelelő gondossággal vallassuk meg az adatokat. A legjobb, az odavaló módszer megválasztását hangsúlyozom.

Érdemes gondolkodni az /-zés ellenpéldáinak adattári beépítéséről, a szakirodalomban többféle megközelítéssel találkozunk. Újból utalok arra, hogy most is csak leíró szempontú feldolgozásokról beszélek: a nem záródó é-k kérdéseitől eltekintek, csak az í-ző adatokkal szembenálló é-k mai módszertani problémája érdekel. Úgy vélem, ellenpélda csak az /-zhető morfémák é-ző adata lehet: a tégla, téma szavunk vidékünkön nem í-ző, ezért egyikük sem kerülhet be az ellenpéldák közé. Az egyedi eseteket, tehát például a beszédhelyzettől függő é-zést (vö. a már hivatkozott: Szép Szűz Mária, könyörögj értünk...) vagy a bomlás jeleinél bemutatott adatokat szintén nem tekintem ellenpéldának. Több megközelítésből igyekszem bemutatni a fontosnak vélt részleteket.

131