Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Jelenségvizsgálat - hogyan?

bizonyító erejük? Más szavakkal, hogy a korábbi minőségi változásoknak (é > í; e > i) bizonyíthatóan van-e kapcsolatuk a mai váltakozásokkal (í ~ i; i ~ í) ? Van-e bizonyító erejű magyarázat arra, ami a mai „egy-egy képzőmozzanatos eltérésekében realizálódik? Véleményem szerint igen, bár nem az adatok tömegével (vö. Deme: i. m. 92), de meggyőzően.

Sulán a kérdésre nemmel válaszolt, úgy látta, hogy leíró tanulmányokban az z-zést nem tárgyalhatjuk az z'-zéssel együtt (vö. i. h.). Pedig ha az i-ző adatokat „a zárt z'-ző alakok rövid z-ző realizációjának tekintjük” (vö. Deme: NyjKérd. 108, később Sulán is hasonlóan), jó úton járunk. Ebben a megközelítésben az z „minőségi és mennyiségi változás együttes eredménye” (vö. Szabó István: MNny. III, 300), képlettel: é > í ~ z. A korábbi minőségi é > í változás mai é : í megfelelésben és í ~ i váltakozásban realizálódik. A korábbi változás mai é : í megfelelésben és az adatok egy részében í ~ i váltakozásban napjainkban is megragadható, tükröződik a nyelvi anyagokban, ezért nekünk fel kell mutatnunk a feldolgozásainkban. Az í ~ i gyakoriságának pontos számbavételéhez szükségesnek látom, hogy az z’-nek az í ~ i váltakozásban tetten érhető adataival az z előfordulásának példáit is vegyük számba. Az ebből a forrásból származó í ~ i többlet értékeiből nemcsak pozíciókat ismerünk meg, hanem a megfelelés a két fonéma gyakoriságára nézve is fontos lehet. A közvetlenül szomszédos romániai nyelvjárások egy részében ennél színesebb a kép, igaz, más a megközelítés is (vö. Márton Gy.: MNyj. X, 72-82; Murádin L.: NylrK. XXVIII, 34).

A jelenségre a sárréti nyelvjárásokban mások is felfigyeltek (vö. Papp L.: MNny. V 39; Szabó Géza a dobozi é'-zés adatai között szól róla). Papp a hosszúpályi nyelvjárásról szólva azt írja, hogy náluk „nem vagy alig megy végbe a másutt tapasztalható rövidülés” (vö. i. m. 27), példát is hoz a jelenségre: „nyelvjárásunkban a fazék már nem z'-ző, hanem z-ző: fazik".

130