Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - A vizsgálat fontosabb tapasztalatai

a célszerű rendszerezésre, az egyszerű áttekinthető­ségre való törekvésre Kiss jENŐnek a mihályi nyelvjárás mondat­tani sajátosságait bemutató eljárása (vö. MNyTK. 164). Belátható, hogy a gyűjtés után a rendszerezésnek milyen jelentősége van. Az eddig közölt feldolgozásokat nézve az látszik, hogy a zárt í-zés adatainak két nagy csoportjában (hangsúlyos és hangsúly­talan helyzetbeli z'-zés) egységes a gyakorlat, az alájuk (hozzájuk) besorolható adatok bemutatásában azonban eltéréseket találunk. A besorolás azért fontos gyakorlati kérdés, mert egy-egy adatcsoport mennyiségi vagy gyakorisági mutatóit nem befolyásolja ugyan, az anyag elrendezése, további feldolgozhatósága szempontjából viszont lényeges. Az anyag elrendezése mint módszertani szempont az át­tekinthetőség oldaláról kap szerepet. Közzétételkor figyelembe kell vennünk - ahogy IMRE SAMU utalt rá (vö. MMNyjR. 52-53) -, hogy az z'-zés hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben, valamint ab­szolút szóvégen leíró kategóriák, a tővéghangzóban, toldalékokban előforduló í-zés azonban grammatikai kategória. A besorolásnak ezt a kettősséget tükröznie kell. Nagyobb változatosságot tapasztalunk az é > í zártabbá válás toldalékok előtt abszolút szóvégen (eke : ekít- típus) besorolásban, valamint az é : í ~ i megfelelés és váltakozás adatainak (z'-zés relatív szóvégen toldalékok előtt: fejit, kezibe) el­rendezésében. A kny.-i í: nyj.-i í azonosság, a kny.-i z: nyj.-i í nyúlás elhagyása vagy felvétele a nyelvjárási í gyakoriságának oldaláról néz­ve elvi kérdés, hiszen tudjuk, hogy ezeknek az adatoknak szerepük van a sárréti dialektusok í fonémájának megterhelésében (nagyon kontrasztosan a dunántúli nyelvjárásokkal való összevetéskor, lásd Népi beszélgetések Vas megyéből. BDE MNyTK. VII. Szombat­hely, 2006. Szerk. Guttmann Miklós, Molnár Zoltán). Az ismert feldolgozások azt mutatják, hogy a módszerre nézve több elfogadható modell is van, bizonyítván, hogy az z'-ző anyag be­mutatásában minden olyan megoldás elfogadható, amely az alapve­tő célnak megfelel: tükrözze az adat viszonyait és kapcsolódásait a 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom