Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - A vizsgálat fontosabb tapasztalatai
a célszerű rendszerezésre, az egyszerű áttekinthetőségre való törekvésre Kiss jENŐnek a mihályi nyelvjárás mondattani sajátosságait bemutató eljárása (vö. MNyTK. 164). Belátható, hogy a gyűjtés után a rendszerezésnek milyen jelentősége van. Az eddig közölt feldolgozásokat nézve az látszik, hogy a zárt í-zés adatainak két nagy csoportjában (hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetbeli z'-zés) egységes a gyakorlat, az alájuk (hozzájuk) besorolható adatok bemutatásában azonban eltéréseket találunk. A besorolás azért fontos gyakorlati kérdés, mert egy-egy adatcsoport mennyiségi vagy gyakorisági mutatóit nem befolyásolja ugyan, az anyag elrendezése, további feldolgozhatósága szempontjából viszont lényeges. Az anyag elrendezése mint módszertani szempont az áttekinthetőség oldaláról kap szerepet. Közzétételkor figyelembe kell vennünk - ahogy IMRE SAMU utalt rá (vö. MMNyjR. 52-53) -, hogy az z'-zés hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben, valamint abszolút szóvégen leíró kategóriák, a tővéghangzóban, toldalékokban előforduló í-zés azonban grammatikai kategória. A besorolásnak ezt a kettősséget tükröznie kell. Nagyobb változatosságot tapasztalunk az é > í zártabbá válás toldalékok előtt abszolút szóvégen (eke : ekít- típus) besorolásban, valamint az é : í ~ i megfelelés és váltakozás adatainak (z'-zés relatív szóvégen toldalékok előtt: fejit, kezibe) elrendezésében. A kny.-i í: nyj.-i í azonosság, a kny.-i z: nyj.-i í nyúlás elhagyása vagy felvétele a nyelvjárási í gyakoriságának oldaláról nézve elvi kérdés, hiszen tudjuk, hogy ezeknek az adatoknak szerepük van a sárréti dialektusok í fonémájának megterhelésében (nagyon kontrasztosan a dunántúli nyelvjárásokkal való összevetéskor, lásd Népi beszélgetések Vas megyéből. BDE MNyTK. VII. Szombathely, 2006. Szerk. Guttmann Miklós, Molnár Zoltán). Az ismert feldolgozások azt mutatják, hogy a módszerre nézve több elfogadható modell is van, bizonyítván, hogy az z'-ző anyag bemutatásában minden olyan megoldás elfogadható, amely az alapvető célnak megfelel: tükrözze az adat viszonyait és kapcsolódásait a 124