Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - Mit vizsgáljunk?
nagyobb egységekhez. Minden feldolgozás azt a célt tűzi maga elé, hogy a település í-zésének adattárát minél teljesebben összegyűjtse, az anyag közzétételének módjában azonban kisebb mozgástere van. Ez a közzététel módjának nagy elfogadottságát is jelzi. Az é > í ~ i zártabbá válás és rövidülés példáit a szerzők egy része az é > í zártabbá válás két nagy tömbje után sorolta be, ami belátható, én mégis úgy látom, hogy a lilék-típusú adatokat célszerű különválasztani az ídésanydm ~ idésanyám-féléktől, hiszen az idésanyám szóalak a zártabbá válás mellett még egy jelenséget tükröz, az í rövidülését is. Ezért meggondolandónak tartom a kis adattárú jelenségek közé való besorolását. A valódi tájszavak í-s adatainak a zárt z'-zés hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetei alá való besorolása sem jó megoldás: a valódi táj szavak esetében nem beszélhetünk kny.-i é : nyj.-i í megfelelésről. Számolnunk kell velük az í fonéma többletének számbavételekor, de nem az é > í zártabbá válás adatai között. A besorolás előtt mindig érdemes végiggondolni a lehetőségeket. Első látásra elfogadhatónak tűnik, hogy szuffixum előtti helyzetnek tekintjük az ékít, feketít adatot, a belit, szílin adatot ugyanígy, pedig az nem mindegy, hogy a hosszú í-s adatoknál abszolút tőhöz, míg a belit, szílin csoportnál relatív tőhöz kapcsolódnak a toldalékok (vö. Imre: MMNyR. 121). (Az megint más kérdés, hogy ez utóbbiak z-jei kevés példában ugyan, de hosszú z'-vel is előfordulnak.) A részletek mindig fontosak, ezért arra kell törekednünk, hogy a feldolgozás jó módszerével az azonosságok és különbségek minél plasztikusakban mutassák meg a lényeget. A lényeg a nyelvi anyagban van. Mit vizsgáljunk? Mit vizsgáljunk az í-zés gyakoriságának bemutatásához? Ismétlés, de újra felhozom, hogy olyan szinkrón anyagot, melyet nem terhelnek bizonytalan történeti visszautalgatások. A történetinek 125
