Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/1. - Köznyelvi é: nyelvjárási í megfelelésben - Más magánhangzók, illetve hangkapcsolatok helyén jelentkező í-k
kny.-i ű(ü) ~ nyj.-i í (illabiális /-zés) cukszfírer /O/, elsíjjed /Pl Sze/,ficfa /Bé Sí/, fícfavesszőt /Vé/, filejimbe /Vé/, fillentísen /Ka/, físű ~ fűsű /Bnb Ka O Pl/, fhzfa /Nsz/, Físzfáson (hn) /Do Dv/, fődmívelíssel /Su/, fődmíves /Bsz Ka/, fűkötő ~ fíkötő /Do Pl/, innepire /Sí/, inneplíst /Bu/, mneplő /Vé/, kiizent /Bé Fu Ksza/, kísöü ~ kilsőü ~ kűsőü /Hp/ ~ kílső /Bé Do Ko Nsz Pl Szegh/, kűmíves /Do Kony Nsz Pl Su Sze/, mívelt /Bug/, sigzr ’sügér’ /Nsz Sá/, síjed /Nsz/ ~ síjjed /Pl/, síjeszt /Nsz/, tt&eí /Bug Do Fu Nsz O Pl Szegh Zsá/ ’rosszul hall, nem hall’, de: süked beszíd, süketéi, szornyíkézétt /Pl/, de: hümlőhejes ’ragyás’ /Dv/. 113
/
