Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

V. A második világháborútól a rendszerváltásig

A szoujct hadsereg beuonulása

A keleti front közeledtét felgyorsította Románia 1944. augusztus 23-i átállása. Szeptemberben megkezdődött hazánk mai területének „felszabadítása", éppen Békés megyében. A város vezetői elmenekültek. Október 6-án indult meg egy nagyobb támadás, melynek során a szovjet előőrsök a Lencsési úton át érkeztek a városba, melyet ellenállás nélkül vettek ellenőrzésük alá. Két nappal később megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi csoportja is. Megszervezték a közbiztonságért felelős Népőrség felállítását, létrejött az Ideiglenes Városi Tanács is. Ennek vezetője egy kommunista lett, bár a hatalomátvétel moszkvai forgatókönyvének megfelelően más pártok képviselői, sőt a város korábbi tisztviselői is bekerülhettek a tanácsba. Az október 11-én kiadott Alföldi Népújságot is a később miniszteri feladatokat ellátó kisgazda, Gyöngyösi János szerkesztette. Ez az újság volt a szovjet fennhatóság alá kerülő területeken megjelenő első sajtó. Minden fontos kérdésben egyeztetni kellett a győztes erőkkel, akiket az első dokumentumok még „orosz parancsnokságként" említenek, majd fokozatosan terjedt el a „szovjet" és a „felszabadulás” kifejezés.

1945 márciusának elején egy új, de hasonló összetételű testület vette át a város irányítását. A szovjetek huszonkét német nevű lakost hurcoltak el a városból kényszer- munkára. Márciusban rendelte el az Ideiglenes Nemzeti Kormány a földreformot, melynek során a város határában is megszűnt a nagybirtok.

Dr. Szenográdi Péter

524