Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
hosszú, befont copffal jártak iskolába. Wilim először a szülőket próbálta jobb belátásra bírni, hogy vágassák le a gyermekek haját, mert úgy egészségesebb, de ennek nem volt foganatja. Wilim egy nap ollóval, tőből levágta az összes tanítványának haját. Volt sírás-rívás, kétségbeesés, de Wilim nem tágított. Mikor a szülők látták, hogy gyermekeiknek nem lett semmi bajuk a hajvágástól, beletörődtek a hajviseletbe, így 1870-re nem volt copfos gyermek és férfi sem Csabán. Wilim János 1872-ben távozott az élők sorából, emléke mindmáig fennmarad, örök álmát annak a városrésznek a temetőjében alussza, ahol iskolája volt. Ando György 285