Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Kék alapra, háttámláján színes növényi ornamentiká­val és szív mo­tívumsorral díszített, fara­gott pad Az evangélikus kistemplom padjai gása őrizte meg a legarchaikusabb elemeket, melyek az ere­deti templomberendezést készítő mesteremberek munkái­ra utalnak. Gondoljunk csak a sarokpadok karfáira (oldal­fáira), melyek a templomi padok oldalfáját, karfáját idézik. Továbbá a sarokpad mérete is a templomi padokhoz hason­ló. A csabaiak alapjában véve alacsonyak voltak, ellenben a sarokpadok ülőrésze majdnem a combjukig ért. Olyan ma­gas volt az ülőrész, mint a templomi padokon, csak ezeknél nem volt lábtartó. A míves faragott, festett bútorkészítés a virágkorát Csabán a 19. század elejétől a végéig élte. Mun­kácsy Mihály is részese volt a csabai paraszti bútorgyártás­nak, amikor 1854 és 1856 között Lang György asztalosmes­ternél dolgozott inasként. Ando György 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom