Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
r Csaba sétahertje, ű Széchenyi liget A mikor a békéscsabaiak pihentető sétára vágynak, felkereshetnek egy meghitt helyet, ahol a bejárati székelykapu alatt átlépve megfeledkezhetnek a rohanó időről. A liget meghittsége abból adódhat, hogy területe egykoron az ó-temető része volt. 1846-ban, a kolera járvány után - melynek emlékét a koleradomb ma is őrzi - a városi képviselő-testület úgy döntött, hogy „közmulató kertet" létesítenek itt. Az egykori „szent helyet" Berger Izsák regálebérlő avatta igazán mulatóhellyé, mivel a „kocsmáltatási és vásári jog átengedése fejében" a liget szélén épített egy sorházat, pincéjében pedig hat szobából álló gőzfürdőt létesített „gőz-szoba" néven, ahol nagy, kerek fakádak szolgáltak medenceként. A többféle néven is ismert Epreskert, „városi mulató er- dőcske", Sétakert, Népkert hivatalos keresztelőjére 1860- ban került sor, a képviselő-testület határozatában: „a Sétakert pedig Széchenyi ligetnek elneveztessék.” A parkosítás bokrokkal és árnyas fákkal Sztraka Ernő tervei szerint, angolkert stílusban történt. Az 1888-as árvíz tönkretette a ligetet, de az újjáépítés után újra közkedvelt sétahely lett. Az újraparkosítás, 1899-től negyven éven át, Lischka Lipót főkertészi munkálkodásának köszönhető. Neki lehet hálás az utókor a ligeti fák telepítéséért, melyek egy része, famatuzsálemként, még ma is őrzi emlékét. A liget a Munkácsy Mihály Múzeumnak köszönhetően 1989 óta helyileg védett természetvédelmi terület. 2007-ben megújult a Széchenyi liget, varázslata újból működik... Váncsa Klára 280 «life