Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

Disznóvágás Mázán László karikatúráján szítéséről szól. Eszerint a kolbászhúst régebben késsel, ké­sőbb bárddal aprították, a monográfia írásának idején pe­dig e célra már húsdarálót használtak. A felaprózott húsba sót, fokhagymát, paprikát kevertek. A paprikát, kivált a nyá­ri kolbászba, bőven adták a csabaiak. A mai fogalmaink szerinti a csabai kolbász a 19. század végén alakult ki, akkorára értek meg nagyobb mennyiség­ben való készítésének feltételei. Igazi virágkora azonban az első világháború után következett, amikor már országszer­te megismerték, és külföldön is keresett, kedvelt csemegé­vé vált. Kolbásztöltés hagyományos kézi töltővel Ando György 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom