Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

III. Az újratelepítéstől az 1848–49-es szabadságharcig

Dóiért hanyargósah,zegzugosak a csabai utcák? (üárosrészek Csabán) O abát, legrégibb részeit, főleg a belváros körüli utcá­kat járva, - a Szarvasi út, Baross út, Jókai út által ha­tárolt terület, a Bartók Béla út, a Temető sor, az Ilosvai utca - feltűnik, hogy az utcák, sőt még a főutak sem egye­nesek, hanem kanyargósak. Nem lehet belátni az egészet, sok helyen az utcákat sikátorok kötik össze egymással. Példaként említhetjük a Kis-Tabán utcát a Baross utcával összekötő girbe-gurba Horváth utcát. A megoldás nem egyedi, több helyen is találkozunk ilyesmivel. A 18. század elején a belvizek elvezetése, a Körös csa­torna megásása előtt egy vizektől szorongatott szűk helyre szorított halmaztelepülés képét mutatta Csaba. Legmagasabb pontja az evangélikus nagytemplom kö­rüli terület volt. A nagy számban ideérkező betelepülők kezdetben a mai főtér területén, majd párhuzamosan a mai Körös csatorna - Bartók Béla út - Ilosvai utcák, fő­tér - Luther utca - Bartók Béla út - Petőfi utca, Baross út - Szarvasi út - Jókai utca, Baross út - Békési út - Körös csatorna közötti területeket építették be. Már a 18. század közepétől kezdve kialakult Csaba vá­rosrészeinek elnevezése. Alvég, Felvég, Trhan (mely a szlo­vák trh, piac szóból kapta a nevét), melyhez a Bogárházi és a Tabáni városrész is tartozott. Jamina (jelentése göd­rök), eredetileg Vinyice (szőlők) városrészt csak 1769- ben mérették ki. A 19. században a városrészek közigazgatási elnevezé­se tized volt. Alvég volt az 1. tized, a Felvég a 4. tized, a Trhan a 2. tized és a Tabáni rész volt a 3. tized. „Az ut­cákon járva ugyancsak volt ajánlatos hosszúszárú csiz­mát húzni, különben sáros időben megnézhette magát az 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom