Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1874 „A legszebb Munkácsy-mű”
1874 „A legszebb Munkácsy-mű” 0Munkácsy 1874 májusában készült el a Zálogház című nagyméretű festményével. A táblát később a párizsi Salonban is bemutatta. A képet, amelyet a „francia kritikusok (...) finom színei miatt a legszebb Munkácsy-műnek neveztek” - írta Végvári Lajos, a Mester ragyogó vázlatok megfestésével készítette elő.1 Ezen tanulmányok közé tartozik a Bohém és az Öregasszony mappával. A zálogház intézményét, amelyről egy lesújtó pillanatkép tárul elénk azon a festményen, amelyhez Munkácsy ezt a két, igen frissen és érzékletesen előadott tanulmányt festette, hazánkban Mária Terézia hozta létre azon céllal, hogy állami beavatkozással visz- szaszorítsa a szegényeket szipolyozó uzsorakamatot. Belátható, hogy ez az intézménytípus tulajdonképpen 1 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 165. p. * ♦ Munkácsy Mihály: Öregasszony ♦ Munkácsy Mihály: A bohém / mappával / Tanulmány a Zálogházhoz Tanulmány a Zálogházhoz (1873; (1873; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦ v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦ nem adott semmit az arra rászorulóknak, csupán elvett a segítségnyújtás látszatával. Az akár franciának, akár magyarnak vélhető Zálogház, jelenete egy fájdalmas társadalmi kórképet ábrázol, amelyen a romlás, a bukás kísérlete ott leselkedik a szegletekből. A nincstelenség lélekölő voltával, a teljes kiszolgáltatottság bemutatásával csak úgy foglalkozhat Munkácsy, ha a társadalmi problémák felé megfelelő érzékenységgel fordul. A nagyvárosi szegényvilág mindennapjainak árnyait vonultatja fel ezen a táblán is, amiért egyre gyakrabban éri támadás. „Nyomorkultuszával”, ahogyan bírálói fogalmaznak, egy olyan világban próbál létjogot szerezni és egzisztenciát teremteni, ahol az a sikeres, aki nem mond ki mindent. 1874. február 1-jén megjelent az első Békéscsabán kiadott lap, a társadalmi, ismeretterjesztő, kereskedelmi és gazdászati profillal bíró Békésmegyei Közlöny nyitó száma, amely Dobay János csabai nyomdájában készült. A csabaiak korábbiakban csak a hetente kétszer megjelenő, Gyulán szerkesztett és nyomtatott Békés című politikai, társadalmi és közgazdászati lapból tájékozódhattak a Békés megyei és az országos jelentőségű eseményekkel kapcsolatban. A művészet történetének meghatározó fejezete a szabadtéri festési folyamatot előnyben részesítő, a pillanatnyi benyomásokra és az atmoszférikus hatásokra koncentráló impresszionizmus. Az első impresszionista kiállítás megnyitására 1874. április 15-én kerül sor. E tárlaton azon művészek mutatkoztak be, akiket az Académie des Beaux-Arts a korábbiakban már elutasított. A harminc művész munkáit felvonultató, hangos botrányokkal kísért kiállításon többen szerepeltek, ♦ Amédée Charles Henri de Noé karikatúrája a Le Charivari című lap 1877. április 16-án megjelent számában: Madame! Cela ne serait pas prudent. Retirez vous! / másolat (Munkácsy Mihály Múzeum Fotótára) ♦ ACTUAI4TÉS ** MaiUnw' «•!« nr vníl |u< prWoil. Rttlm-nn! 67 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
