Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1871 Újra Párizsban. Immár végleg
1871 Újra Párizsban. Immár végleg 0' Munkácsy Mihály düsseldorfi műtermébe invitálta barátait és ismerőseit 1871. január 10-re. Novemberben azonban már felszámolta düsseldorfi lakását és műtermét, majd Párizsba költözött. A magyar fővárosban 1871. december 17-én megtartotta első ülését az 1873-as Bécsi Világkiállítás előkészítő bizottsága. A Hungária szállodában mind a - többek között a művészeket és műbarátokat tömörítő - központi, mind a vidéki bizottság képviseltette magát. Telepy Károly ezután vette fel a kapcsolatot a kiállításon szereplő művészekkel, többek között Munkácsy Mihállyal. Alig két hónappal Franciaországba költözése után, 1872 januárjában de Marches báró segítségével reprezentatív műtermet bérelt Párizsban. De nem találván az új életformában helyét, jó kedélye elhagyta. Tehetségével kapcsolatban is kétségei támadtak. 1872. február 17-én Munkácsy egy levélben számolt be Kiss Károly magyar származású, Bécsben élő kereskedőnek arról, hogy visszanyerte alkotókedvét, és belefogott az Éjjeli csavargók című kép megfestésébe: „Most egy nagy képet kezdtem meg, a bécsi világkiállításra s szorgalmasan kell dolgoznom, ha el akarom készíteni. Címe Az éjjeli kalandorok, amint a reggel táján az őrjárat összefogván őket kísérik befelé a hűvösre, a kofák és egyéb publikum szemeláttára. Örömmel dolgozom ezen a tárgyon, mert igen sok anyagot nyújt a karakterek tanulmányozásához.” A képpel kapcsolatban, amelynek vázlatát Zichy Mihály is megnézte Párizsban1, V. V. Sztaszov kritikus lelke1 Munkácsy egy Zichy Mihálynak írt levelében, amelyben Kedves Druszámként szólítja meg, utal az Éjjeli csavargók vázlatára. A levelet közli L. T.: Zichy, Munkácsy és Székely. In: Művészet 5/2. 1906. 84. p. Jfin _________________ (£ ***£ CM- ^t^r<zr<iu j rí f ü /ÍaaÍjC' Jjua, a jr*\ úl ít iC vb*** ítfpí♦ Munkácsy düsseldorfi műtermébe szóló rajzos meghívója (1871. január 10.; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Munkácsy ovális mellképe (1870-es évek; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT Békéscsabán 1871 és 1873 között új városházátépítettek Sztraka Ernő, a város főépítészének elképzelése szerint. Az épület homlokzatának romantikus stílusban készült terve Ybl Miklós nevéhez fűződik. Felavatására 1873. szeptember 15-én került sor. A fényképen az 1770-ben épült és 1907-ben lebontott Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templom látható. Ennek bontása után épült a Hofhauser Antal építész által neoromán jegyeket viselő, döntően neogótikus stílusban tervezett, 1910. június 12-én felszentelt templom. A templomépület és a városháza közötti telken 1929-ben épült a katolikus bérpalota, mögötte pedig a plébánia kétszintes épülete.1 1 Dr. Korniss Géza: Békéscsaba megyei város története alapításától napjainkig. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 25. p. ♦ A békéscsabai városháza az Ybl Miklós tervezte homlokzattal / másolat (évszám nélkül; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 56
