Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)

1871 Újra Párizsban. Immár végleg

sültségében ekképpen fogalmazott: „Munkácsy (az) egyik leghatározottabb, legféktelenebb realista Európában.”2 Kivételes szerencse a műtörténetben, amikor a mű létre­jöttének folyamatát úgy követhetjük nyomon, mint az Mun­kácsy Éjjeli csavargók című kép esetében lehetséges. Hogy a festő munkamódszerét a maga teljességében láthassuk, érdemes tanulmányoznunk a fényképet, a festményvázlatot és a kész alkotást. 2 Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei. Bu­dapest, Akadémiai Kiadó, 1958. 157. p. Konyhában / Krumplihámozás (1872-1873; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) A két figurát szomorúan egyszerű, szegényes környe­zetben, mindennapos elfoglaltságuk közben ábrázolja az a tábla, amely Munkácsy Párizsban töltött első éveiben készült. Abban az időben, amikor továbbfejlesztette a düsseldorfi tartózkodás során kiérlelt kritikai realizmust. A Konyhában című kép legfőbb értéke a különféle anyagok, a fény által életre keltett tárgyak érzékletes, expresszív jellegű megmutatása és festékkezelési stí­lusa, a közelről nézve már értel­mezhetetlen szín­pászmákká re­dukált izgalmas felületek, amelyek a szem számára oly mohón habzsol- hatóak. Ez a kép kompozíciójából fakadóan kényte­♦ Munkácsy Mihály: Csavargó / Tanulmány az Éjjeli csavargók című képhez (1873 körül; v. Pákh Imre gyűjteménye, USA) ♦ ♦ Modellfotó az Éjjeli csavargókhoz: Szűrös férfi (1872; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA A XIX. század második felében végbement városfejlesztési folyamat­ról így ír Korniss Géza: „A múlt szá­zad második felében Párizsból indult ki az a mozgalom, mely a városok szépítésére, uj köntösbe öltöztetésére törekedett, ez a törekvés érvényesült Európaszerte, szellője eljutott Csabára is és részben ez, részben a közbirto­kosság nagyobbszabású építkezései a községet, az egyházat és a magántőkét is fokozottabb tevékenységre ösztö­nözték.”2 2 Dr. Korniss Géza: Békéscsaba megyei város története alapításától napja­inkig. In: Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Főszerkesztő: dr. Korniss Géza. Békéscsaba, kiadó nélkül. 1930. 25. p. ♦ A békéscsabai Szent István tér 1920 körül, szemben az Evangélikus Nagytemplom, jobbra a Páduai Szent Antal római katolikus templom és a városháza (A kép forrása: Fortepan; adományozó: Szávoszt-Vass Dániel) ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom