Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1870 A Siralomház sikere Párizsban
1870 A Siralomház sikere Párizsban Munkácsy Siralomház című festménye által ábrázolt jelenetről ekképpen vélekedett Móricz Zsigmond: „A magyar betyár, akit bitangba kergetett a sors, a küzdés, a szegénység. Akit megfogtak, mint a fenevadat. Bilincsbe vertek, kötélre ítéltek, s egy napra kitettek a siralomházba, világ csudájára, hogy a maga esetével riassza el a bűntől az embereket.”1 A magyar festészet történetének szempontjából is kiemelkedően fontos kép tartalma és megjelenítési módja is drámai, melynek hatása alól nem vonhatja ki magát a néző. A Siralomház vásárlója kitételként szabta, hogy a képet be kell mutatni a párizsi Salon kiállításán. A kép a zsűri tagjaira is nagy hatást gyakorolt. 1870. május 20-án a festő így írt Ligeti Antalnak Düsseldorfból: 1 Idézi: Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Szerkesztette: Gyarmati Gabriella. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 152. p. s♦ Munkácsy Mihály: Siralomház 1. (1869-1870; Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galéria) ♦ „Most vettem egy sürgönyt Párizsból, mely tudatja, hogy képemnek a juri az arany medalionok egyikét odaítélte. S tudván, hogy e hír senkit jobban meg nem örvendeztet, mint az én putrónusomat, tehát siettem azt vele tudatni. (...) Goupil azt mondta, hogy Knaus első fellépése óta nem volt kép kiállítva a párizsi Salonban, mely oly általános elösmerésben részesült volna, mint a Siralomház...”2 2 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 64: p. A kortárs művészek munkáit felvonultató párizsi Salon a Richelieu bíboros által alapított Francia Akadémia hivatalos kiállítási fórumaként indul a XVII. században, de díjak odaítéléséről csupán 1793 óta dönt. AX1X. században a francia művészeti intézmények közötti fontos pozícióját végig megőrizte, és nagyon-nagyon hosszú ideig biztosította a műfajok közötti hierarchiát is, amelynek csúcsán a történeti kompozíciók, a vallásos és a mitológiai tárgyú ábrázolások álltak. És, hogy miért volt ennyire fontos az európai alkotók számára a párizsi Salon? Mert úgy tűnt, a kiállításon való részvétel garantálja a közismertséget és a művészeti közéletben a megfelelő pozíció megszerzését. AXIX. században a művészi halhatatlanság ígéretével odaítélt arany medalionok fénye azonban a XXI. századra megkopott; a Salon nagydíjasainak nevét - kevés kivételtől eltekintve - a világ régen elfelejtette. ♦ Az 1870-s Párizsi Salon katalógusának borítója (A kép forrása: Magánarchívum) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT CAMILLE LEMONN1ER SALON DE PARIS 1870 \ PARIS Vim A. MOREL & CoMrLUMk uauus-inmu . >| |J. RLE BONAPARTE, .) 1870 53 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
