Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1869 „Szája rendes, arcza kerek, orra rendes…”
86c) ,Szája rendes, arcza kerek, orra rendes. ■aÚtlevél külföldre. AUSTRIA.! CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA m ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA illetőségi helye Saját hete ahiirása kiiliiniis ismertető jelei r.\ //rs/rfteJ /re '' A magyar királyi belügymiiüstertöl. MtgBUÁsen ♦ Munkácsy Mihály 1869. június 27-én kiállított útlevele (1869; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ ♦ Munkácsy o velencei mór, Othello-jelmezében Düsseldorfban (1869 nyara; fotó: ismeretlen, Düsseldorf; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ A magyar királyi belügyminiszter 1. Ferenc józsef nevében 1869. június 27-én külföldre szóló útlevelet állított ki „Munkácsy előbb Lieb Mihály részére, akinek foglalkozása festész, illetőségi helye Békés Csaba, termete magas, haja barna, szája rendes, arcza kerek, orra rendes, különös ismertető jele nincs”. Munkácsy Düsseldorfból az alábbiakat írja 1869 júliusában kelt levelében pártfogójának, Ligeti Antalnak: „Itt roppant akadémiai ünnepeket ülünk, azaz ülünk fenét, any- nyit mászkáltunk, szaladgáltunk, táncoltunk, othellóztunk, hogy majd bele vesztünk. Itt küldök egy példányt az én fényképeimből a Mahlkastenfest alkalmával rendezett jelmezes, fáklyás menetből, amelyben én Othello voltam.”1 A felvétel különösen becses, mert ez az egyik legelső fennmaradt fénykép Munkácsyról. 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 58. p. Ugyanebben a levélben ír először Ligetinek a Siralomházró\ is. UGYANEKKOR TÖRTÉNT Munkácsy Mihályt példaképének tekintette László Fülöp / Philip Alexius de László (Pest, 1869. június 1 - London, 1937. november 22.) festő, aki Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd Münchenben képezte magát tovább. Már egész Európában kedvelt portréfestőnek számított, amikor a brit királyi család udvari festőnek kérte fel, s ő lett az utolsó udvari festő Londonban. Később meghódította az Egyesült Államok közönségét is. Megörökített császárokat, többek között Ferenc Józsefet, királyokat, fejedelmeket, számtalan arisztokratát és közéleti személyiséget, s XIII. Leó pápa, Theodore Roosevelt és Herbert Clark Hoover amerikai elnök portréját is lehetősége nyílt megfesteni. Az Egyesült Királyságban sokan úgy tekintettek rá, mint John Singer Sargent utódára. A becslések szerint több mint 2700 olajportrét festett pályafutása során. László Fülöp sikereinek hátterében - több évszázados tradíciót követve - az ábrázolt személy legelőnyösebb bemutatását középpontba helyező megközelítési mód állt. Az alkotónak megvolt a képessége arra, hogy festés közben könnyen kapcsolatot teremtsen modelljeivel, így valamennyire feltárulhatott az előtte pózolok jelleme. Jó karakterérzékkel és a látvány gyors, lendületes ecsetvonásokkal való megragadásának képességével látott munkához. László Fülöp 1907-ben a gróf Wenckheim Dénesnét (született gróf Wenckheim Friderikát) gyermekeivel ábrázoló családi csoportportré megfestése után nem sokkal, végleg elhagyta Magyarországot, és Londonban telepedett le. Érdekesség, hogy a Békéscsabán látható csoportképen szereplő gyermekek ábrázolása rokonságot mutat a festő fiát, László Stephent ábrázoló arcképpel. A festmény all. világháború után, ismeretlen körülmények között került a békéscsabai múzeumba. László Fülöp műveiből legutóbb 2004-ben a Magyar Magic, a magyar kultúra nagy-britanniai éve alkalmából a londoni Christie’s Aukciósház rendezett kiállítást, amelyet Anna királyi hercegnő ajánlott a megjelentek figyelmébe Erzsébet királynő és II. Erzsébet arcképe előtt állva. MUNKÁCSY CAPRICCIO 48
