Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1869 Belépő az európai hírű festők világába
Belépő az európai hírű festők világába Munkácsy két évvel párizsi utazása, a Gustave Courbet műveivel való találkozás után megfestette első nagyméretű, sokszereplős, új felfogásban készült életképét, a Búsuló betyár című korai műve továbbgondolásának számító Siralomházat, amelyen az anekdotázó hangvétel helyett a szókimondó jelleg került előtérbe. Munkája során a pszichologizáló szándék legfőbb segítője volt. A kép teljességgel megváltoztatta Munkácsy életét. Életművének egyik sarokpontjává vált, és olyan perspektívát nyitott meg előtte, amire a fiatal festő talán nem is gondolt. Művét még a szakmai elismerés elnyerése előtt értékesíteni tudta. Egy 1869. szeptember 30-án Düsseldorfban kelt, Ligeti Antalnak szóló levelében így írta le Munkácsy a Siralomház eladásának mesébe illő történetét: „...egy szép pénteki napon, éppen azon, melynek reggelén két 25 tulléros számlát kaptam a két festékkereskedésből (...), bekopogtat atelierembe valaki. A heroin szóra benyit egy kerek kis emberke szimpatikus alakja, mint egy vigasztaló angyal, úgy tűnt fel előttem. Először angolul szólított meg, de látva, hogy nem sejtek hozzá, németül mondta, hogy atelieremet akarja megnézni, mert hallotta, hogy egy nagyobb képet festek s szavai végeztével már munkámban lévő képem előtt állott. - Hosszú néma csend állott be. Arcáról nem bírtam leolvasni, micsoda hutást tesz rá a kép, végre megnyílnak ajkai, kérdve, hogy mennyiért engedném át neki a képet. Képzelheti mennyire meglepett ez a kérdés és mennyire zavarbahozott, miután még sosem gondoltam árának meghatározására. Angliusom azonban olyan arccal állott előttem, miről a legkomolyabb vevőszándékot olvastam le. Egy pár percnyi gondolkozás után feleltem tehát, mondván 10 000 frank.”1 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, ♦ Modellfoto a Siralomliazhoz. Kosaras nőalak Mfivelt Nép Könyvkiadó, 1952. 60. p. (1868; fotó: G. & A. Overbeck, Düsseldorf; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ UGYANEKKOR TÖRTÉNT ♦ László Fülöp: Gróf Wenckheim Dénesné gyermekeivel (1907; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Munkácsy a Siralomház előkészítésével foglalkozott, amikor megszületett Georges Lacombe (Versailles, Franciaország, 1868. június 18-Alenq:on, Franciaország, 1916. június 29.) francia képzőművész, aki még csak huszonnégy esztendős, amikor csatlakozott a Nabis csoporthoz, Maurice Denis, Pierre Bonnard és többek között Aristide Maillol társaságához. A festői és szobrászi működése során is jelentékeny alkotásokat létrehozó Lacombe-ot a szimbolizmus egyik teoretikusának tekinthetünk, akinek működése jelentékeny hatást gyakorolt Gustave Moreau-ra és Odilon Redonra is. Festészetét a pointillizmus éppúgy befolyásolta, mint nagy példaképe, - az általa az 1893-as Mataiea-ből történt hazalátogatása alkalmával megismert - Paul Gauguin művészete is. 49 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM. BÉKÉSCSABA
