Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1867 Vakáció itthon, Csabán
Vakáción itthon, Csabán [3 ♦ Munkácsy Mihály: Reök István arcképe ♦ Munkácsy Mihály: Rajzvázlat a Dűlő szénásszekér című képhez (1867; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ (1867; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ Munkácsy Magyarországra érkezve Műn- az épp Békéscsabára költözködő Reök István gerendási birtokára, ellenből, az 1867. augusztus 9 és 12 között zajló akit egy grafitrajzon meg is örökített. aradi országos dalárdaünnepélyen Ábrányi Kor- Augusztus végén rajzvázlatokat készített a Münchenben, majd nél zeneszerző és zongoraművész társaságában Bécsben is bemutatott Dűlő szénásszekér című festményéhez. A vett részt. Az eseményeket meg is örökítette. E téma már korábban is foglalkoztathatta, mert a kép megfestéséhez rajzok egyike nyomán metszet is készült, amelyet segítségképpen egy szekér és az elé fogott állatokra tett járom maci Magyarország és a Nagyvilág című lap közölt, gyarországi lefényképeztetésének lehetősége is felmerült. A következő napokban hazautazott nagybátyja, A magyar parlament 1867. március 20-án fogadta el az Andrásssy Gyula kormánya által beterjesztett osztrák-magyar kiegyezés négy törvényét. A politikai események azonban erőteljes hatást gyakoroltak a nemzeti művészet alakulására is. A nemzetközi romantikus tendenciákhoz kapcsolódó történeti festészet példázatai a kiegyezés után más ideológiai hátteret és újfajta célkitűzést nyertek. A művészek feladata a nemzeti függetlenség gondolatának ellenállást segítő ébrentartása helyett a magyar alkotmányosság visszaállítása után a kiegyezés igazolása lett. A műalkotásokon/műalkotások- ban a tragikus hangvételt optimista szemléletnek kellett felváltania. A korszak egyik leginkább meghatározó művészegyénisége a reprezentatív festészeti nagyvállalkozásai nyomán rendkívüli népszerűségre szert tett Benczúr Gyula volt. UGYANEKKOR TÖRTÉNT ♦ Ö felsége Buda-Pesten. (A kép forrása: Vasárnapi Újság 14/12. 1867. március 24. 1 37. p.) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 42
