Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1867 A sorfordító utazás
867 A sorsfordító utazás m Munkácsy 1867. október 15-én utazott Münchenből Párizsba a báró Eötvös József vallás- és közoktatási minisztertől kapott állami ösztöndíj felhasználásával. Megtekintette a Párizsi Világkiállítást, és azt a független bemutatót is, amelyet Jean Désiré Gustave Courbet (Omans, Doubs, 1819. június 10 - La Tour- de-Peilz, Svájc, 1877. december 31.) rendezett, miután A műterem című képét elutasították a világkiállításról. A realista Courbet műveivel való találkozás meghatározó élményt jelentett Munkácsy Mihály számára, amely nélkül a Siralomház nem születhetett volna meg. Szinyei Merse Pál ekképpen emlékszik vissza Munkácsy müncheni időszakára: „Jól ismertem Munkácsyt, Münchenben 1866-1868-ban gyakran találkoztunk, eljött ő Leibl körébe, de mindenki lesajnálta. Nemcsak azért, mert németül csak gagyogott, s kifejezésein halálra kacagták magukat a fiúk, de sajnálták, hogy nem haladhat. Nem volt meg a kellő alapja, a tudása bizonytalan volt. Egy nap eltűnt közülünk, s mikor újra elénk került, nagyban újságolta, hogy Párizsban járt. Általános volt a vélemény, hogy kár volt az útiköltségért. Mindenki - kivétel nélkül - úgy ítélte meg, hogy ♦ A párizsi Notre Dame székesegyház (1870 körül; a kép forrása: Fortepan, adományozó: Vargha Zsuzsa) ♦ nem foghat rajta Párizs. Mert hiszen ami munkát tőle láttunk, mind nagyon gyenge, rajzhibákkal teli volt. Mikor aztán a Siralomház-zal nagy sikert aratott és annak reprodukciója szemünk elé került, hogy egy szóval megmondjam, senki se hitte, hogy ő festette. Talán Knaus vagy más festő korrigált belé. A mesterségbeli tudásában nem hittünk...”1 1 Szinyei Merse Pál visszaemlékezése. In: https://www.multkor.hu I UGYANEKKOR TÖRTÉNT Tudjuk, hogy Munkácsy Mihály festészetében milyen változást hozott az 1867-es párizsi utazás, melynek részleteit tulajdonképpen homály fedi. Csupán egyetlen momentuma biztos: Munkácsy Mihály látta azt a kiállítást, amelyet a világkiállítással párhuzamosan rendezett Gustave Courbet francia festő. Dr. Lázár Béla felteszi a lényegre törő kérdést: „Mit mondott ♦ Gustave Courbet: Kótörök (1849; egykor Gemäldegalerie, Drezda; a kép a II. világháborúban megsemmisült) ♦ 43 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA
