Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1865 A bécsi akadémián
♦ Munkácsy Mihály: Húsvéti locsolkodás / Vázlat (1865; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ Munkácsy Mihály 1865-ben nyert felvételt a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahol fél évet töltött. 1865. február 12-én ekképpen írt Ligeti Antal festőnek, a Magyar Nemzeti Múzeum képtárőrének: „Igen derék magyar fiúkkal vagyok együtt szabad óráimban s higgye el Uraságod, hogy ebben a nagy német faluban, t. i. Bécsben, olyan magyar színezetű élet van, mint talán Pesten sem. A farsang erősen folyik itt, én is már részt vettem egynéhány igen színes magyar vigalomban, egy szóval feledni igyekszünk, hogy huncut a n... és erősen megtáncoltatjuk feleiket és leányaikat. Szeretnek is bennünket, meg félnek is tőlünk, mint a fűztől... Mi itten urak vagyunk, úgy tisztelegnek előttünk, mintha csak grófok, bárók stb. címekkel ellátott emberek lennénk.”' Munkácsy bécsi tartózkodása idején sajátítja el tökéletesen Kari Rahl (Bécs, 1812. augusztus 13 - Bécs, 1865. július 9.) - az Akadémiával egyidejűleg látogatott-magániskolájában a festő jellegzetes alapozási, alá- festési technikáját, amellyel már a Szamossy Elekkel töltött időszakban megismerkedett. 1865. április 20-án egyik legkorábbi nagyméretű népéletképén, a Húsvéti locsolkodáson dolgozott Bécsben, amely egy gémeskút körül játszódó mozgalmas jelenetet ábrázol. Munkácsy - fél éves ott tartózkodás után - 1865 júliusában visszatért Pestre a bécsi képzőművészeti akadémiáról. Eddig a szak- irodalom finaszírozási okokra való hivatkozással indokolta a bécsi akadémia elhagyását. Polenyák Ivett szerint azonban: „Munkácsy valóban nem fizette be a tandíjat, de nem a finanszírozásból fakadó problémái miatt! Munkácsy Mihály azon egyszerű ok miatt nem tett eleget fizetési kötelezettségének, mert a későbbiekben nem kívánt a Bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója maradni! (...) Az első ok, ami miatt Munkácsy nem akart Bécsben maradni, Kari Rahl professzor 1865. július 9-én bekövetkezett halála volt. A második ok, ami Munkácsy bécsi leveleiből ............................................................0........... 1 Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válo- qatott levelei. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 18. p. A II. világháború után kialakult bizonytalan politikai és társadalmi helyzetben a magyarországi kastélyokat kifosztották. A dokumentáció hiánya okán a ma kutatói számára alig felfejthető módon kerültek ekkor műtárgyak a múzeumok óvó falai közé. A békéscsabai múzeum tíz, a kétegyházi Andrássy- Almúsy kastélyból származó képzőművészeti alkotást őriz, többek között Munkácsy Mihály mestere, Kari Rahl gróf Almásy Kálmánt ábrázoló arcképét. ♦ A kétegyházi Andrássy-Almásy kastélyt ábrázoló képeslap (1900 körül; kiadja Dobay János Gyulán; magángyűjtemény) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 32
