Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1865 A bécsi akadémián
s Ff kirajzolódik, hogy egy Bécsben kiállított Ludwig Knaus festmény olyan elementáris erővel hatott a fiatal festőre, hogy az további tanulmányait csak Knaus mellett tudta elképzelni. Ezért Rabi halála után Knaushoz Berlinbe szeretett volna utazni.”2 Korábban is ismeretes volt, hogy Munkácsy 1865 októberében egy berlini tanulmányút ötletét fontolgatta. Az útiköltség előteremtéséhez képterveken Polenyák Ivett: Bécs szerepe Munkácsy Mihály életében. Egyetemi doktori értekezés. 92-93. p. In: http://doktori. bibl.u-szeged.hu/2605/l/Polenyak%20lvett%20dolgozat%20 20l4_09_29_leadas.pdf Munkácsy Mihály: Búsuló betyár (1865; Déri Múzeum) ♦ gondolkodott, többet meg is valósított. Ekkor készült a Búsuló betyár, melynek főszereplője, a betyár „muzsikákat magának harmadfél cigány által s amellett kesereg”3. A képet, amely ma is a debreceni Déri Múzeum állandó kiállításán szerepel, később Déri Frigyes selyemgyáros vásárolta meg. 3 Munkácsy Mihály 1865. október 20-án Gerendáson kelt levele Ligeti Antalhoz. In: Farkas Zoltán (szerk.): Munkácsy Mihály válogatott levelei. Budapest, Művelt Nép Könyvkiadó, 1952. 24. p. ♦ Kari Rahl: Gróf Almásy Kálmán arcképe (1856; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ 33 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM, BÉKÉSCSABA Munkácsy Mihály idejében a Bécsi Képzőművészeti Akadémia akkoriban megreformált rendszere szerint az alábbi tantárgyakat kellett teljesítenie annak a hallgatónak, aki, ahogyan Munkácsy is, felvételt nyert a festészeti előkészítő osztályba: • antik minták utáni rajzolás és mintázás • természet utáni rajzolás, mintázás és festés (az emberi test és a drapéria kapcsolata, az akt) • kompozíció: a régi mesterek (elsősorban reneszánsz) komponálási technikája • az osztrák és a világtörténelem eseményei • mitológia • művészettörténet • perspektíva • anatómia • a rézmetszés technikája