Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1911 Méltó síremlék a Nemzeti Sírkertben
Méltó síremlék a Nemzeti Sírkertben A festő halála után tizenegy évvel, 1911. június 18-án avatták fel Teles Ede síremlékét Budapesten, a Kerepesi temetőben. Andrássy Gyula gróf, a Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke elsőként lépett a szónoki emelvényre: „Különös szerencsémnek tartom, hogy a mai kegyeletes ünnepet én nyithatom meg. Különös szerencsémnek tartom ezt, mert Munkácsyt személyesen ismertem, szerettem és nagyrabecsültem. És mert meggyőződésem, hogy Magyarországnak leginkább olyan emberekre, a kultúra olyan munkásaira van szüksége, mint Munkácsy volt. Munkácsy valóban kiváló egyéniség volt. Ami természetes is, mert olyan művész mint ő, csak rendkívüli ember lehet. Munkácsy azért volt nagyszabású festő, mert nagyszabású ember volt és a természetet nagy egyéniségén át nézte. (...) Valamely ország művészetének állapota, nívója leginkább attól függ, mennyi és minő nagy művészi tehetség bírt valamely korban az országban kifejlődni és érvényesülni. Ezért olyan kincs a nemzet számára egy olyan zseni, mint Munkácsy volt. S különösen becses Munkácsy számunkra azért, mert specifikusan magyar művészi talentum volt. Külföldön tanult, külföldön élt, de azért magyar volt tetőtől talpig.” A gróf az ünnepség után maga mutatta be józsef főhercegnek a festő özvegyét. ♦ Munkácsy Mihály síremléke a felavatás alkalmával elhelyezett koszorúkkal (1911, fotó: Erdélyi Mór, Budapest; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ Munkácsy Mihály sírjának felavatása idején már egy esztendeje folytak Bé- a képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi tárban késcsabán a Közművelődés Házának - a Békéscsabai Múzeum Egyesület által és könyvtárban. Ma is állandóan becses értékkezdeményezett - építési munkálatai. Békéscsaba, a város e fontos épületének kel gyarapodik, különösen természetrajzi tára, megtervezésére egy fiatal szakembert választott. könyvtára és képtára .”1 Nem sokkal azután, hogy Csabai Wagner )ózsef a Királyi József Műegyete- .............................................................................. men átvette diplomáját, felkérték, hogy lássa el a békéscsabai közművelődési * Dr- Korniss Géza: Békéscsaba megyei város törpalota tervezési feladatát. !fnete a,laPítóff ^pjainkig. In: Békéscsaba. 1 lortenelmi es kulturális monográfia. Foszerkesz„...dr. Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak, a város t5. dr Korniss Géza Békéscsaba, kiadó nélkül. akkori országgyűlési képviselőjének szülővárosa iránti szeretete juttatta a várost 1930. 42. p. 100 ezer korona államsegélyhez és 80 ezer korona kedvező feltételű kölcsönhöz, amely lehetővé tette a ma is modern és a városi kultúra egyik büszkeségét képező Közművelődésháza díszes épületének 1910-ben kezdődő építkezését és 1913-ban való berendezését, felszerelését és rendeltetésének való átadását. 1914 március 29-én történt meg ünnepies keretek között felavatása és városi gondozásba való átadása. Gazdag gyűjteményei vannak a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, továbbá Zsilinszky Mihály és más magánosok adományaiból a régiségtárban, pénz- és éremtárban, ereklyetárban, a természetrajzi és paleontloógiai tárban, MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM. BÉKÉSCSABA I 201
