Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1930 XX. századi események
XX. századi események Déri Frigyes az elő világháború utáni nehéz években adományozta értékes magángyűjteményét a magyar államnak. Elhelyezésére az egyetemi várost, Debrecent választotta. A gyűjtemény egyik büszkesége, több Munkácsy Mihály-művel együtt, az Ecce homo című festmény volt. A tíz évvel később megépült, és 1930. május 25-én megnyitott Déri Múzeumban különtermet alakítottak ki a kép számára. A meseszerű, minden kultúrabarát település legszebb álmai közé tartozó történetet ekképpen írja le Fodor Éva Irén, a Déri Múzeum művészettörténésze: „...Déri Frigyes látogatást tett Debrecenben. Olyan jelentős hatással voltak rá a város kulturális intézményei, a Városi Múzeum és Képtár, a Köz- művelődési Könyvtár és főleg a Nagyerdőn épülő egyetem, hogy felajánlotta gyűjteményét a városnak, s a városi múzeumot, a képtárat, a könyvtárat és a Déri gyűjteményt magába foglaló kultúrpalota építésének költségeit is magára vállalta. Már néhány évvel korábban is jelezte azt a szándékát, hogy művelődéstörténeti gyűjteményét a magyar államra kívánja hagyni. Ekkor szülővárosa, Baja került szóba, azonban az első világháború kitörése miatt megakadtak a tárgyalások. Később már más elképzelése volt az adományozónak. A gyűjteményét olyan városban kívánta elhelyezni, ahol jelentős oktatási tevékenység zajlik, ahol a diákok a tanáraik vezetése mellett sokat tanulhatnak egy-egy kultúráról a kiállított tárgyak megismerésén keresztül. Nyilván a bajai ajándékozás ellen szólt, hogy a trianoni döntés miatt közel került az országhatár. így, amikor 1920. október 24-én Déri Frigyes első alkalommal Debrecenbe látogatott, örömmel jelentette be, hogy kiemelkedő jelentőségű művelődéstörténeti gyűjteményének elhelyezésére ezt a várost tartja a legalkalmasabbnak. (...) Déri Frigyes ragaszkodott a belvárosban történő elhelyezéshez azért, hogy a református Nagytemplommal, a Református Kollégiummal együtt képezzen kulturális centrumot.”1 Lázár Béla művészeti író, az Ernst Múzeum egykori igazgatója a festő halálának negyedszázados évfordulóján a drámai tartalmat ígérő, Munkácsy Mihály „Honfoglalás"-a Szépművészeti Múzeum raktárában penészedik. A művész halálának húszonötödik [sic] évfordulójára című cikket adja közre2. A Honfoglalás című kép kálváriája, mint láthatjuk, távolról sem ért véget... Békéscsaba városa 1940. május 19-én új emléktáblát helyezett el a Lang György asztalosmester egykori portáján emelt épületen. A II. világháború után 1947. május 4-én nyílt meg újra a békéscsabai múzeumban a Munkácsy Terem. 1951-ben a békéscsabai múzeum felvette Munkácsy Mihály nevét. 1994-ben, Munkácsy Mihály születése 150. évfordulójának évében, május 18-án, a múzeumi világnapon nyílt meg Békéscsabán, a Gyulai úton lévő Omaszta-kúriában a Munkácsy Emlékház. 1 Fodor Éva: „Építsünk hajlékot a múzsáknak”. Debrecen szabad királyi város müzeumépítési törekvései a huszadik század első felében. A Déri Múzeum és gyűjteményei 5. Debrecen, Déri Múzeum, 2016. 11-1 2. p. 2 in: Magyarország 32/99. 1925. május. 3. 6. p. ___ r'Hr «T dHB» jj 3 1 “j |1; . § j ‘ oil ' 1 yms ff ^Mnvjjw tozMtr tik, ♦ A Közművelődés Házát, a mai Munkácsy Mihály Múzeumot ♦ Képeslap a Közművelődés Házának ábrázolásával ábrázoló képeslap (1930; Munkácsy Mihály Múzeum) ♦ (évszám nélkül; magántulajdon) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO
