Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1884 A magyar közönség óhajának megfelelően: a Golgota itthon
Munkácsy a másodikként festett Krisztus-képet, a Golgotát is bemutatta Budapesten. A régi Műcsarnokban rendezett, és 1884. február 19-én megnyitott kiállítás alkalmából a festőt Ipolyi Arnold püspök és Haynald Lajos érsek üdvözölte. A Golgotát egy hónap alatt kilencvenkétezren tekintették meg. A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című festményeket ugyanaz a gyűjtő vásárolja meg. A Krisztus Pilátus előtt megvásárlására gyűjtés is indult Magyarországon, de Sedelmeyer ekkor még Trefort Ágoston kultuszminiszter közbenjárására sem volt hajlandó eladni a képet. Mit tudunk a képek vásárlójáról? „A 19. századi nagy amerikai tőkések között John Wanamaker1 (1838-1922) haladó szellemű személyiség volt. Mun- kácsyhoz hasonlóan neki is már egészen fiatal korában dolgoznia kellett. Apjának Philadelphiában egy kis téglaégetője volt, fiának már kilenc éves korában pénzt kellett keresni. Ebben az időben már Amerika legelső kereskedője, a modern kereskedelem és reklám úttörője, multimilliomos... (...) Negyvenes éveire ez a sokrétű elfoglaltság nem emésztette fel Wanamaker energiáját, utazni kezdett és a műgyűjtésre irányította figyelmét.”2 Az utóbbi évtizedben rendezett Munkácsy-ki- állítások többségén, például a Munkácsy Múzeum 2006-os tárlatán is szerepelt a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota redukciója, jogosan tűnhet úgy, hogy e munkák létrejötte némi magyarázatot kíván, aminek leginkább arra kell vonatkoznia, mi vezeti a mestert e kivonatok megfestésére. Másolatokat készít tehát műveiről, aminek ötlete aligha képzelhető, hogy ben1 A magyar szakirodalomban Wanemaker, Maass szövegében Wanamaker. 2 John Maass: Munkácsy Amerikában. A Krisztus Pilátus előtt új megvilágításban. In: Művészettörténeti Értesítő XXXVII. 1988/1-2. 43. p. ne fogalmazódik meg. Boros judit szerint: „Sedelmeyer hatását vizsgálva több szempontot kell figyelembe venni. Sedelmeyer ugyanis nem azzal az előzetesen megfogalmazott céllal rendelte Munkácsy képeit, hogy azokból metszetet vagy olajnyomatot készíttessen, hanem a festményt tartotta a legjobban jövedelmező befektetésnek; ezzel arra ösztönözte Munkácsyt, hogy sokat és minél gazdagabb felületeket létrehozva fessen. (...) A redukciók készítése azonban bizonyosan ártott, ha nem is Munkácsy képességeinek, de a róla kialakuló véleménynek feltétlenül.”3 3 Boros Judit: Egy magyar festő Párizsban. Munkácsy Mihály pályája 1870 és 1896 között. In: Gosztonyi Ferenc (szerk.): Munkácsy a nagyvilágban. Munkácsy Mihály művei külföldi és magyar magán- és közgyűjteményekben. Katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria - Szemimpex Kiadó, 2005. 48. p. ♦ Vincent van Gogh: A nueneni kert télen (1884; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ ♦ Hans Makart: Nessos elrabolja Deianeirát (1880 körül; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ A Golgota bemutatásával egyidöben, a Krumplievők megfestése előtti esztendőben született Vincent van Gogh (Groot-Zundert, Hollandia, 1853. március 30 - Auvers-sur-Oise, Franciaország, 1890. július 29.) A nueneni kert télen című tollrajza. 1884 márciusában szülői háza, a nueneni parókia kertjében hét rajzot készített. A Szépművészeti Múzeumban őrzött lap drámai hangvételével melankolikus hangulatot áraszt, tükrözve a művész lelkiállapotát. A Munkácsy által alkalmazott aláfestési eljárást Vincent van Gogh is tanulmányozta. így írt testvérének: „Már régen zavar, Theo, hogy néhány mai festő elveszi tőlünk a bisztert és az aszfaltot, amellyel pedig annyi nagyszerű dolgot festettek, s ami, ha jól alkalmazzák, a koloritot meleggé, lággyá és gazdaggá teszi. Előkelő tónust ad, és jellegzetes sajátságai vannak. Persze megköveteli a fáradságot, míg megtanuljuk alkalmazni. Mert más eljárást kíván, mint a közönséges festékfajták, és lehetségesnek tartom, hogy nem sikerül mindjárt az első kísérletnél, és az első napon, amikor alkalmazni kezdjük. Hozzávetőleg már egy éve annak, hogy dolgozni kezdtem vele, épp egy interieurnél. Kezdetben csalódást okozott, és mindig azokra a szép dolgokra igyekeztem gondolni, amelyek ezzel készültek..."1 1 Dávid Katalin (szerk.): Van Gogh válogatott levelei. Budapest, Háttér Kiadó, 2006. 119. p. 129 MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM. BÉKÉSCSABA
