Gyarmaty Gabriella: Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 4./41. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2016)
1880-as évek A festőfejedelem párizsi csodapalotája
i88o-as évek A festőfejedelem párizsi csodapalotája mMesébe illő leírások maradtak fenn Munkácsyék párizsi palotájáról és a festő műtermeiről. Egyik kedvelt pihenőhelye volt a nagy műteremben keleti szőnyegekkel berendezett sarok. Malonyay Dezső így írt erről: „Óriás műterme a második emeleten volt, a nagy szalon mellett. Ott érezte magát mindig legjobban, a műhelyben, mint ahogy ő szokta volt mondani. Egy remek nagy hollandus szekrényt - mely gyűrve volt szebbnél szebb antik szövetekkel s kosztümökkel - a hatalmas vázlattartó polcokat, a breton faragású nagy kandallót leszámítva, nem volt ott egyéb bútor a festék és ecsettartó asztalokon, a nagy kerekes lajtorján és a festőállványokon kívült. A falakat nagy képeinek első szín- és szénvázlatai borították. Az egyik szögletben lógott a Krisztus-Pilátus nagy színvázlata, odébb a Kálvária... Az ablak melletti sarokban volt az ő kurumáni szőnyegekből feszített kedvenc pihenő sátra, alóla át lehetett tekinteni az egész műtermet; a szögletet betöltő kerevet fölött tükrök lógtak s egy óriási tükör a sátor fölött is, hogy kétszeres távolságban is láthatta alkotásainak szín és távlat hatását. Ott szokott pihenni, ott gondolkozott el esténkint.”' Szánthai István fiatal festő és illusztrátor Munkácsy Avenue de Villiers 53. szám alatt levő palotájában tett látogatásáról szóló tudósítását a Vasárnapi Újság első oldalán közölte: „A pompás szőnyegekkel behúzott lépcsőn fölhaladva, egy inas átvette a névjegyemet s egy szőnyegajtó mögött eltűnt. Mindenhol, a hová csak a szem tekint, meglep a remek berendezés. Csupa arany és ezüst díszítések, nagy értékű antik tárgyak, persa és smyrnai szőnyegek, drága képek (mind idegen művészektől) kötik 1 Idézi: Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár. Szerkesztette: Gyarmati Gabriella. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. 301. p. le a látogató figyelmét. A műteremtől jobbra levő szalonban hangos és víg társalgás folyt franczia nyelven. Alig volt időm körültekinteni, mert az inas visszatért és jelenté, hogy a mester elfogad. Beléptem.”2 Munkácsy Mihály párizsi palotája és mindkét műterme zsúfolva volt társadalmi rétegszintet jelző presztizstárgyakkal, gyönyörű textilek, finom szőnyegek, németalföldi festményekről ismert csillárok, különleges vonalú székek és a pihenés célját szolgáló kényelmi bútorok sokaságával. Az enteriőrökben alkalmazott textileket változatos anyaghasználat jellemzi, selymet, bársonyt, brokátot találunk, amelyeket sodrott zsinórok és szövött paszományok egészítenek ki, kifinomult megoldások sorát vonultatva fel. A festő a műtermében nem rendezte a bútorokat stílusok szerinti blokkokba, ahogyan tette azt felesége - a kor szokását követve - a palota szalonjaiban. A funkció és a dekorativitás terén Munkácsy olyan megoldást igyekezett keresni, amelyben a kettő összehan- golhatónak tűnt. A műtermek elsődleges funkciója természetesen az ott végzett alkotómunkához való optimális lehetőségek megteremtése volt, megfelelő látási- illetve fényviszonyok biztosítása mellett. Munkácsy jónéhány festményének bemutatóját műtermében tartották, így annak berendezése is meg kellett feleljen a reprezentáció céljának. A festő leveleiből azonban tudjuk, hogy amikor egyedül volt párizsi palotájukban, egész nap kitartóan dolgozott, és épp csak a műteremben költötte el szerény reggelijét vagy ebédjét. 2 Szánthai István: Munkácsy Mihálynál. In: Vasárnapi Újság 42/15. 1895. április 14. (229|. p. Munkácsy Mihály Golgota című művének bemutatása idején készült Franyois-Auguste-René Rodin (Párizs, Franciaország, 1840. november 12 - Meudon, Franciaország, 1917. november 17.) A csók című műve, a művészet történetének egyik legismertebb és leginkább kedvelt szoborművé, a Szépművészeti Múzeum gazdag Rodin anyagának kiemelkedő alkotása. Rodin szobrászatára leginkább az ábrázolás tárgyilagossága jellemző, amelynek alapjául a természet valósága, de nem a realizmus szolgál. Szobrainak harmóniáját nem idealizált témájuk vagy fennkölt tálalási módjuk adja, hanem lüktető elevenségük, életszerűségük; A csók estében pedig a látvány sugallta tartalom: a két ember között ébredő tiszta szenvedély megragadásának szándéka. „Általánosságban a lélek egyedüli tükrének az arcot tartják; azt hisszük, hogy az arcvonások mozgékonyságán kívül a lelki életnek nincsen más külső kifejezője. De a valóságban egyetlenegy olyan izma sincsen a testnek, mely a belső változásokat ki ne fejezné. Mind elárulja az örömöt vagy szomorúságot, a lelkesedést vagy csüggedést, ♦ Francjois- Auguste- René Rodin: A csók (1884; Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria) ♦ MUNKÁCSY CAPRICCIO 130
