Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Murony - Soványhát-Homokgödör
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 szíjvég átfért a csaton, nem volt szükség belső szíjra. Ugyanakkor ismerünk honfoglalás kori sírból ezüstszálas textilövet és csat nélküli selyemövet is. Érdekes, teljesen egyedi öv maradványa került elő Bugyi-Felsőványban. Itt az öv alapját egy kb. 7 cm széles nyírkéreg alkotta, erre valószínűleg bizánci eredetű selyemből borítást készítettek, úgy, hogy azt három hajtogatott sáv tagolta. A veretek erre voltak felerősítve.172 Lehettek még egyszerű textilövek is, ezek azonban nyomtalanul elenyésztek. A női övék egyszerű textilövek lehettek. A veretes női öv ritkának számít, és előkelő nők sírjából kerül elő. Ezeken az övékén kör vagy négyszögletes veretek vannak, néha üvegbetéttel. Sokszor nem lehet eldönteni, hogy ruhadíszek, vagy az övét díszítették. Orosházán, a Pusztai Ignácné-tanyája lelőhelyen a derék körül olyan veretek voltak, amilyenek a ruha szegélyét,középen és alul díszítették. Kérdés, hogy vajon egy övre voltak-e rászerelve, vagy a ruhára? Murony Soványhát-Homokgödör A Magyar Nemzeti Múzeum Emperl-gyűjteményében 10-11. századi leletek is vannak. A gyűjteményben levő tárgyak eredete nem mindig világos, sok a keveredés is, ennek ellenére a tárgyak fontosak a kutatás számára. A tárgyak között van egy bronz fülesgomb két fele, két három szálból fonott, nyitott ezüstgyűrű, a végeik elkeskenyednek. Ezen kívül nyolc darab ezüst S-végű hajkarika, egy bronz pántgyűrű tartozik az anyaghoz.173 A leletek köznépi temetőre utalnak, de az ezüst ékszerek a közösség módosabb tagjaié lehettek. Az S-végű hajkarikák a 10. század utolsó harmadában jelennek meg. Az S-vég valószínűleg arra szolgált, hogy a karikába fűzött szalag ne tudjon kicsúszni a karikából. Sokszor többet is viselnek belőle. Vannak olyan karikák, ahol az S-vég lapított, de sima, és van ahol bordázás van rajta. A Sarkadkeresztúr-Csapháti legelőn feltárt 10- 11. századi temetőben több nő sírjában, a koponya mellett-két oldalt, 4-4 S-végű hajkarikát találtam. Nyilván a hajfonatba, vagy a hajfonat szalagdíszébe fűzték ezeket a karikákat. Felmerülhet a kérdés, honnan szerezték az ezüstöt a honfoglalás kori magyarok. A rengeteg ezüst ékszer, az ezüst lószerszámok, az ezüst övveretek elkészítéséhez óriási mennyiségű ezüstre volt szükség. A kalandozások idején zsákmányként nagy mennyiségű nemesfém, elsősorban ezüst, kisebb mennyiségben arany, került a magyarok birtokába. Amikor 899-ben Arnulf keleti frank király, később római császár (887-899), biztatására betörtek Lombardiába, a Brenta menti csatában leverték I. Berengár itáliai király (887-915), később római császár, csapatait, és hatalmas mennyiségű arany megfizetése után vonultak el. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem csak zsákmányként jutottak nemesfémhez. II. Berengár ivreai őrgróf (későbbi itáliai király-950-951) 947- ben szövetségesként hívta be a magyarokat a lázadó hűbéresei ellen. A magyarok tíz mérő ezüstöt kaptak szövetségesüktől. Az is igaz, hogy Berengár nem a saját pénzéből fizette ki őket, hanem abból, amit az egyházaktól és a szegényektől begyűjtött.174 Állítólag rezet is kevertetett az ezüstbe.175 172 Füredi ágnes: Bugyi-Felsővány. In: A honfoglalók viselete. Magyar őstörténet I. Szerk.: Sudár Balázs-Petkes Zsolt. Budapest, 2014. 70-71. 173 Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962. 55., Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája. 10. Békés megye régészeti topográfiája. IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 639., A tárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak. 174 Csorba Csaba: Árpád népe. Tudomány-Egyetem. Szerk.: Sudár Balázs - Petkes Zsolt. Budapest, 1997. 25. 175 Boldog Zoltán: A honfoglalás kori viselet. In. Magyar őstörténet I. Budapest, 2014. 182.
