Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
A megye kialakulása, korai története, írott források
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Délen Ajtony leverése után területe a győztes Csanád nevét kapta meg. Ebből válik ki később Zaránd megye. Györffy György szerint Ajtony árvái csak néhány falut tarthattak meg Ajtony monostora körül. Az északi területek urai is behódoltak a központi hatalomnak, maga Vata is felvette a keresztény hitet. A megye kialakulása körül sok a bizonytalanság. Karácsonyi János a megye alapítását Szt. István idejére teszi.15 Pauler Gyula szintén ezt az időpontot tartja elfogadhatónak.16 Hóman Bálint Szt. László korát tartja lehetséges időpontnak.17 Györffy György szerint a megye megszervezését Géza fejedelem (972 — 997) vagy Szt. István (1000 — 938) végezte el, aki elfoglalta a Csőit nemzetség központját, s oda saját ispánját, Békést ültette.18 Kristó Gyula szerint viszont a megye kialakítására az első lépések 1030 után történhettek, a végleges megszervezés pedig csak a Vata féle lázadás leverését követően indulhatott meg.19 Jankovich Dénes azt is elképzelhetőnek tartja, hogy Békés megyét csak a 13. század legelején szervezik önálló megyévé, addig Zaránddal együtt Bihar része volt.20 A vidék törzsökös nemzetségének a Becse-Gergely nem tekinthető, de Aba, Csák, Gut-Keled leszármazottak is birtokoltak a vidéken21. Mint már volt róla szó, a források alapján all. század elején a mai Békés megye területén Ajtony és Vata törzsfő nemzetsége osztozott. A megye északi részén Vata családja volt az úr, délen Ajtony. A nagyobbik Gellért legenda szerint Ajtony ellen 1028 körül indul hadjárat Csanád vezetésével, s a terület Ajtony leverésétől kezdve viselte Csanád nevét.22 23 Az északi részek urai szintén behódoltak a központi hatalomnak, maga Vata is felvette a keresztény hitet.25 Ezek után kezd elterjedni a latin rítusú kereszténység a vidéken, amit átmenetileg megszakít Vata 1046-os24 majd Janus 1061-es25 pogánylázadása. Még Szent István alatt alakul ki Csanád megye, melynek része lehetett a későbbi Békés megye déli területe is. Csanád megyéből szakad ki a 11-12. században Arad megye, s talán Zaránd is. Az utóbbira azonban a 13. század első negyede előtt nincs adat. Békés megye másik része Bihar megyéből vált ki a 13. század folyamán, mely már all században létezett.26 15 Karácsonyi János: Békés vármegye története. I. Gyula, 1896. 177-178. 16 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Budapest, 1893. 517-518., 521., 543. 17 Hóman Bálint: Magyar történet. I. Budapest, 1939. 211-213., 220-231., 301-302. 18 Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1963. 493-501. 19 Kristó Gyula: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások” kora történetéhez. Acta Historica 1965. 52-54., Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról. Budapest, 1983. 9-26. 20 Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 26-27. 21 Karácsonyi János: Békés vármegye története. I-III. Gyula, 1896. I. 38-39., 222-223., 379-383., III. 229., Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyósi pálligeti táblában. - Thent Century Cemetery int he Pálliget Plot of Szabadkígyós. Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. 1971. 79. 22 A nagyobbik Gellért legenda XIV. századi, de igen korai híradást dolgozott fel., Blazovich László-Kristó Gyula-Makk Ferenc: Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. Szerk.: Blazovich László. Szegedi Középkori Könyvtár 6. Szeged, 1994. 113-114. 23 Gellért püspök nagyobbik legendája az újjászületettek közül valónak említi Vatát, ami a keresztény hitre térítettek elnevezése volt. Vö.: Blazovich László-Kristó Gyula-Makk Ferenc: Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. Szerk.: Blazovich László. Szegedi Középkori Könyvtár 6. Szeged, 1994. 37-38. 24 Nagyobbik Gellért legenda. In.: Blazovich László-Kristó Gyula-Makk Ferenc: Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. Szerk.: Blazovich László. Szegedi Középkori Könyvtár 6. Szeged, 1994. 27., 38., Képes Krónika. Budapest, 1986. 44. 25 Képes Krónika. Budapest, 1986. 108-109., 125-126., Blazovich László-Kristó Gyula-Makk Ferenc: Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. Szerk.: Blazovich László. Szegedi Középkori Könyvtár 6. Szeged, 1994. 45. 26 Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Nemzet és emlékezet. Budapest, 1988. 460-481.
