Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
A megye kialakulása, korai története, írott források
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 Vizsgálati módszerek A leletanyag összegyűjtésekor, ahol erre mód volt, a régészeti topográfiai kötetekben szereplő lelőhely neveket használtam. Ebből kifolyólag viszont számos lelőhely neve megváltozott, mert időközben másik településhez csatolták. így például a Békés-Völgypart-Földvári-dűlő lelőhely itt Kamut-Kósa- tanyák néven szerepel,27 Bánkút-Rózsamajor pedig ma már nem Nagykamaráshoz, hanem Medgyesegyházá- hoz tartozik, ott lehet megtalálni. A korábbi elnevezések miatt Endrődör és gyomát külön tárgyalom, bár a két települést egyesítették, Gyomaendrőd néven. Az anyaggyűjtés során a következő típusú temetők kerültek vizsgálat alá: 1. Csak 10. századi leleteket tartalmazó temetők. 2. 10. és 11. századi leletanyagot is tartalmazó temetők. 3. A 11. században induló temetők. Nehezíti a temetők kor szerinti szétválasztását az, hogy számolnunk kell azzal, hogy Békés megye egyes részein a pogány szokások még all. században is tovább élnek, és ez a temetkezési szokásokban is megmutatkozhatott.28 Az írott források a pogány szokások szívós továbbéléséről tanúskodnak ezen a vidéken. Ugyanakkor all. századi pénzekkel felbukkanó lovas, fegyveres sírok régészetileg is igazolják ezt. Békés-Povádon az 58. sírban meghatározhatatlan Árpád-kori pénzt találtak,29 Sarkadkeresztúr-Csapháti legelő, Barna-tanya lelőhelyen a 117. sírban lószerszám, nyílcsúcs, S-végű hajkarika mellett I. András (1046-1060) dénára került elő,30 a Hajdú-Bihar megyéhez tartozó Magyarhomorog-Kónyadombon a 25. sírban nyílcsúcs és íjmarkolat csont mellett I. András érméjét lelték.31 A kötetben 32 mai település 68 lelőhelyét ismertetem. A lelőhelyeket településenként, a településeket ABC sorrendben tárgyalom, a könnyebb követhetőség érdekében. Természetesen a kötet terjedelme nem teszi lehetővé, hogy minden lelőhelyet ismertessek, de igyekeztem minden fontosabb Békés megyei 10-11. századi leletet bemutatni. A lelőhelyek ismertetése végén, egy-egy ott talált lelet kapcsán, igyekszem megismertetni a honfoglalás kori élet egy-egy szeletét, egy-egy tárgy készítésének, használatának módját. így talán jobban „életre kelnek” a sírokban talált régészeti letek, és remélem sokan elgondolkoznak majd azon, mennyire szoros a kapcsolatunk a múltunkkal. 27 Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 6/137. lh. 28 Dienes István: A honfoglaló magyarok. Budapest, 1962. 59., Vályi Katalin: Honfoglalás kori sírok Szeren 1973. - Angaben zur frühen Geschichte des Gebietes. In.: A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szerk.: Lőrinczy Gábor. Szeged. 1994. 393., Révész László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. - Ein landnahmenzeitliches Frauengrab in Békéscsaba- Erzsébethely. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve-Studia Archaeologica III. (1997) 183-184. 29 Trogmayer Ottó: X-XII. századi magyar temető Békésen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1960-1962. 18. 30 Medgyesi Pál: 10-11. századi temető Sarkadkeresztúr határában. Előzetes jelentés. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXX-XXXI/2. (1993). 488. 31 Révész László: Honfoglalás kori női sír Békéscsaba-Erzsébethelyen. - Ein landnahmenzeitliches Frauengrab in Békéscsaba-Erzsébethely. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve-Studia Archaeologica III. (1997). 184.
