Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Békéscsaba - Horánszky u. 14.
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Békéscsaba Horánszky u. 14. A lelőhely Békéscsaba belterületén, a jaminai városrészben van. A terület igen alacsony fekvésű, itt- ott ma is nádas terület. Csík Istvánné elmondása szerint a Horánszky utca 14. sz. alatti ház kiskertjében, 1991 tavaszán, gödörásásásba fogtak. Nagy meglepetésükre egy bronzból öntött tárgyat fordított ki az ásó. A tárgy szerencsére bekerült a Munkácsy Mihály Múzeumba, ahol kiderült, hogy egy bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztet találtak. A keresztre az eredeti felszíntől számítva kb. 1 méter mélyen bukkantak rá. Mellette, az elmondás szerint, más lelet nem volt. A tárgyat a megtalálója szétfeszítette, miközben eltörte a zárszerkezetet. A benne levő zöld port kiszórta. A tárgy lehet, hogy csak szórvány lelet, de nem zárható ki teljesen a sírból való előkerülés sem. A Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményébe került, kiszélesedő szárú latin kereszt egyik oldalán domborműves kidolgozásban a megfeszített Jézus látszik. Karjai egyenesen nyújtottak, keresztes glóriával övezett feje a kereszt jobb fala felé billent. Teste lábtámaszon áll, testét hosszú, ujjatlan ruha fedi. Feje felett táblás kereszt van, annak két oldalán, pedig a nap és a hold jele. Jobb karja alatt IC, bal karja alatt XC betűk vannak bevésve, görög nevének monogramja. A kereszt másik oldalán Mária alakja látszik. Fején glória, feje előre néz, imádkozó karjait felemeli. Hosszú, ujjatlan ruhája van. A jobb karja mellett MP, bal karja mellett OV betűk, melyek nevének monogramját alkotják.71 A tárgy a szentföldi ereklyetartó mellkeresztek típusába tartozik. Hasonlót ismerünk Makóról, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őríz, és közel áll hozzá egy Vésztőn, a Csolt-monostor területén előkerült darab is, melyet szent László pénzeivel együtt találtak. Az utóbbi a Magyar Nemzeti Múzeumban található. A békéscsabai keresztet all. századra keltezhetjük. A kereszténység felvétele a honfoglalás után bizánci térítéssel kezdődött. Bulcsú és Tormás 948-ban Bizáncban járt, ahol Bulcsú megkeresztelkedett. Gyula pedig, miután 953-ban Bizáncban megkeresztelkedett, térítőket hoz magával Bizáncból. Ekkor kerül ide Hieroteosz, Turkia püspöke. A latin térítés 973 után indul el, miután Géza fejedelem követei Qedlinburgban jártak, I. Ottó császárnál. Géza fejedelem idejében kezd kiteljesedni, bár a fejedelem a régi isteneinek is áldozott. 71 Szatmári Imre: Bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztek Békés és Csongrád megyéből. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve - Studia Archaeologica I. (1995) 225-227., 258., 2. kép. 1-2., Jankovich B. Dénes-Medgyesi Pál-Nikolin Edit-Szatmári Imre-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 10. Békés megye régészeti topográfiája IV./3. Békés és Békéscsaba környéke. 1-2. Szerk.: Jankovich B. Dénes. Budapest, 1998. 299.
