Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szarvas - Velki-halom
Honfoglalók a békési tájakon | Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Szarvas Velki-halom A várostól ÉK-re, az Ószőlők nevű zártkerti település közepén húzódó, K-Ny irányú, kifli alakú homokhát K-i végén van a halom, mely egy őskori kurgán. A lelőhelyen 1910-ben 7 Árpád-kori sírt tárt fel Krecsmarik Endre. Az 1. sírban bronz hajkarikát, a 2. számúban a koponyán fémmaradványokat, a 3. sírban a jobb karon fonott, a balon sima, nyitott karperecét talált. A 7. sírban a két lábfej között vaszabla töredékei, a térdek között trapéz alakú kengyel, a bal vállnál pedig nyílhegyek, tegezvasalások és egy vaskarika feküdt.2“ 1960 tavaszán Petrovics János az itt levő telkén egy részleges lovastemetkezést talált. Ez után Palov József, szarvasi múzeum vezetője két bolygatott sírt dokumentált a lelőhelyen, a halomtól keletre, melyek egyike az említett részleges lovastemetkezés volt.222 223 1960. májusában nyolc 10-11. századi sír került elő innen, melyek feltárását Dienes István vezette.224 Az 1960-as, Palov József és Dienes István régész által feltárt 10 sír leletanyaga a következő:225 Az 1. számú, részleges lovastemetkezéses sírban 5 db aranylemezből préselt, rombusz alakú ingnyakdísz, 12 db ezüstből öntött, félgömbös lábbeli veret, 9 db ezüstből öntött, kerek, aranyozással díszített pityke, 6 db kisebb pityke, egy talán a nyeregkápát díszítő ezüstlemezke, csikózabla töredékei, kengyelpár, hevedercsat és egy csontkorong volt. A leletek alapján egy női sírról van szó. Langó Péter régész megállapítása szerint a a korábban lábbelivereteknek tartott félgömbös veretek valójában a lószerszám díszei voltak.226 A 2. sírnál némi keveredés volt, emiatt nem lehet megállapítani, hogy a két sír közül (1. vagy 2.) melyikhez köthető hat pityke, egy ezüstlemezből préselt, mélyebb részein aranyozott, kerek rozetta, két öntött bronz fülesgomb és egy ezüstből préselt, aranyozott, rombusz alakú ingnyakveret. Langó Péter véleménye szerint a rombusz alakú ingnyakdíszek az 1. sírból, a kétágú csüngős veretek a 2. sírból származnak.227 A 3. sírban 2 db bronzhuzalból készült, kerek átmetszetű hajkarika volt, a 4. sírban nem találtak leletet. Az 5. sírban aranyozott közepű kerek pityke, öt nyílcsúcs a váll magasságában, valamint három íjdíszítő csontlemez volt. A 6. sír bordázott S-végű hajkarikát találtak az állkapocs alatt. A többi sírban nem volt melléklet. A rombusz alakú ingnyakveretek a női ingek nyakát díszítették. Az aranyozott ezüst lábbeli veretek csizmára lehettek felerősítve. Érdekes, hogy a honfoglaló magyarságnál csak a nők csizmáit díszítették fémve- retekkel, a férfiakét nem. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a férfi csizmák teljesen díszítetlenek voltak. A díszítés lehetett bőrből, vagy más szerves anyagból is. A női csizmák díszei általában kis, kerek fémveretek, vagy levele222 Krecsmarik Endre: Régiségleletekről Szarvas határában. Archaeológiai Értesítő 44 (1910) 351-352., Szarvasi Gimnázium Értesítője 1910- 1911. 55., Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 418-419., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 166. és 2. kép. 2-3., 5-6., 3. kép 1-2., Az 1910-es anyag a Tessedik Sámuel Múzeumban van. Ma csupán a 3. és a 7. sír néhány lelete van meg. Leltározatlanok. 223 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 418-419., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. 1996. 160. és 4. kép 1-5., 5. kép 3. 224 Dienes István: Szarvas Velki-halom. (42. lh.) (1961) 59., Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 418-419., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. 1996. 160. és 5. kép 4-6. 225 Az 1960-as anyag a Tessedik Sámuel Múzeumban van. 226 Langó Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (2000) 294-295. 227 Langó Péter: Honfoglalás kori temetők Szarvas területén. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 6. (2000) 303
