Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szarvas - Lómer-halom
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 2 0 1 5 Szarvas Lómer-halom A várostól ÉK-re, az Ószőlők nevű, régóta zártkerti terület közepén, egy K-Ny irányú, kifli alakú homokvonulat közepe táján van a lelőhely, ahol hajdan a Lómer-halom állt. A már nem látható halmot régebbi leírások alapján lehetett azonosítani. E leírások szerint a Filyó-halomtól 300 méterre, a Velki- halomtól pedig 500 méterre, a homokhát közepére esik.218 A halmot a tulajdonosa a 20. század elején elhordatta, és akkor alatta, 1,5 méter mélyen, embercsontokat találtak.219 Ezek késő rézkori kurgántemetkezés maradványai lehettek. A lelőhelyre Huba János hívta fel Krecsmarik Endre figyelmét, aki összegyűjtötte a leleteket, és a szarvasi gimnázium régiségtárának ajándékozta. A leletanyagban tömör bronzkarika, 3 db három szálból fonott bronzkarika, 2 db nyitott végű, sodrott bronz karperec, 1 db bronzgyűrű, T alakú fibula, üveggyöngyök és 3 edény van. A korábban előkerült szarmata és Árpád-kori leletek összegyűjtése után Krecsmarik Endre 1908-ban és 1909-ben ásatást végzett a lelőhelyen. A feltárt több mint tíz sír szarmata kori és 10-11. századi volt.220 Az 1908-ban feltárt 4 sír egy része a szarmata korba sorolható, egy része 10-11. századi. Krecsmarik Endre nem választotta kor szerint szét az anyagot. Az így ismertetett leletek között 2 db sodrott bronzkarperec, az egyik hurkos-kampós végződésű, 2 db tömör és két darab üreges bronz fülesgomb, nyitott ezüstkarika és vékony ezüstveret volt. Az 1909-ben feltárt 5 sír leletanyagát Krecsmarik szintén vegyesen ismertette. A leletek között több színes gyöngy, egy bronzkarika, két nyitott végű, sodrott bronz karperec, két másik sodrott bronz karperec, két tömör és két üreges bronz fülesgomb, valamint sima ezüstkarika és vékony ezüst ruhaveret került elő. A leletek a szarvasi gimnázium gyűjteményéből a Tessedik Sámuel Múzeumba kerültek, de elkallódtak, nem azonosíthatók.221 218 Krecsmarik Endre: Régiségleletekről Szarvas határában. Archaeológiai Értesítő 44. (1910) 352. 219 Krecsmarik Endre: Régibb középkori temetőkről Szarvas határában. Archaeológiai Értesítő 44. (1910) 174. 220 Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok II. Budapest, 1962, 68., Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája. IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 417., Juhász IrémX-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 160. és 2. kép.l., 4. 221 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája. IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 417.
