Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon. Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 3. (40.) - „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2015)
Szarvas - Filyó-halom
Honfoglalók a békési tájakon Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei Szarvas Filyó-halom A várostól ÉK-re, az Ószőlők nevű zártkerti település közepén, egy nagyjából K-Ny irányú homokhát húzódik kifli alakban. A homokhát Ny-i oldalának végén, az endrődi országút közelében, egy kb. 80 m átmérőjű, 6 m magas halom emelkedik, amelynek DNy-i és ÉK-i oldalán hatalmas homokkitermelő gödrök láthatók.2111 A felszínen gyűjtött leletek között késő bronzkori és szarmata kori edénytöredékek voltak, maga a kurgán valószínűleg rézkori. A lelőhelyről 1908-ban esik először említés. A homokgödör akkor már megvolt, és Madlenka Mihály földjére esett. Huba János helyi tanító figyelt fel arra, hogy leletek kerültek elő a területen.2" A Huba János által gyűjtött szórvány anyagban „zabla és tőrrészek, szíjkarika és edények”kerültek elő. A leleteket Krecsmarik Endre szarvasi tanár begyűjtötte, és részletesen ismertette.210 211 212 A zabla és feltehetően két, szablyához tartozó keresztvas 10-11. századi, a többi lelet szarmata kori volt. 1909-ben Krecsmarik Endre két alkalommal is végzett ásatást a lelőhelyen, és összesen 4 sírt tárt fel. A sírokban 10-11. századi leleteket találtak.213 A környéken már korábban számos hasonló korú sír, illetve lelet került elő.214 Az 1909-es anyagban bronz karperecek, üveg szemesgyöngyök, bronz lemezgyűrűk, vas nyílcsúcs, kauricsiga volt.215 Az 1. számú sírban a nő mellett egy csecsemő feküdt. Valószínűleg ehhez a lelőhelyhez tartozik az a melléklet nélküli sír is, amelyet Brózik Lajos szarvasi tanító 1916-ban, az „ószőlői tanyájuk melletti partos részen” talált.216 1954-ben Palov József jelentette, hogy a halomtól K-re, 50 m-re, homokbányászás közben három melléklet nélküli sírt találtak. Egy sírt eredeti állapotában (in situ) kiemeltek, és a középhalmi iskolában őrizték. Ennek egyik csecsnyúlványánál Palov József zöld patinanyomot figyelt meg.217 A leletek alapján itt egy 10-11. századi köznépi temető sírjait bolygatták, illetve tárták fel. 210 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 410-411. 211 Szarvasi Hírlap 7. évf. 42. sz. 1908. okt. 18. 4. old. A leletek elvesztek. 212 Krecsmarik Endre: Régibb középkori temetőkről Szarvas határában. Archaeológiai Értesítő 44 (1910) 175. 213 Krecsmarik Endre: Régiségleletekről Szarvas határában. Archaeológiai Értesítő 44. (1910) 65. 67. 2-3. ábra. 214 Szarvas és Vidéke 17. évf. 9. sz., 1909. aug. 22. 4. old.; Szarvasi Hírlap 8. évf. 4. sz. 1909. aug. 22. 2. old., Krecsmarik Endre: Régibb középkori temetőkről Szarvas határában. Archaeológiai Értesítő 44. (1910) 175-176., Párducz Mihály: Üjabb adatok az Alföld római korának ismeretéhez. Dolgozatoka Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Intézetéből (Szeged, 1925-1943). 8. (1932) 41., Jankovich B. Dénes- Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 410-411., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. (1996) 159. 215 A leletek a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban vannak. 216 Szarvas és Vidéke 26. évf. 32. sz. 1916. aug. 8. 2. old. 217 Jankovich B. Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós: Magyarország régészeti topográfiája 8. Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A Szarvasi járás. Szerk.: Makkay János. Budapest, 1989. 410-411., Juhász Irén: X-XI. századi temetkezések Békés megye északi területén. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. 1996. 156.
