Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak iparművészei - Gécs Béla
Takács Győző (Szeged, 1938. június 23.) Szent István dombormű (2011; pirogránit mázas kerámia; 185xl35cm; Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Mezőtúr; fotó: Rácz Péter) A Város Kútja (2011; mázas kerámia; 315xl45cm; Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház, Mezőtúr; fotó: Rácz Péter) Keramikus, grafikus éstanár, 1975-ben telepedett le Békéscsabán. Öt is tiszteletbeli csabainak tekinthetjük. Pályáját a budapesti Derkovits Képzőművészeti Körben kezdte, ahol Barcsay Jenő, Lelkes István és Sikota Győző korrigálta, s készítette fel a Szegedi Tanárképző Főiskola felvételijére. A főiskolán, ahol 1961-ben végzett, Fischer Ernő és Vinkler László volt a tanára. Első szakmai elismerését 1965-ben érdemelte ki, ekkor neki ítélték a Pro Űrbe Makó érmet. 1994-ben munkásságának elismeréseképpen megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Békéscsabára kerülve 1976-ban és 1977-ben magára vállalta az akkor induló Országos Grafikai Művésztelep szervező titkári teendőinek ellátását.1 Figyelme ebben az időben fordult a kerámiatervezés felé, amelyhez a magyar népi tárgykultúra és motívumkincs iránti eleven érdeklődése társult. A nagy múltú Hódmezővásárhelyi Majolikagyárban tanulta ki a szakmát, amely jól prosperáló termelőüzem és művészeti alkotóközpont volt egyszerre. Fábri Judittal és Gerle Margittal a népies kerámiák megújításának gyáripari lehetőségeit tanulmányozták. Ebben az időszakban fejlesztették ki a barna agyagmázas tárgyak gyártását. Takács Győző rövid időn belül igen népszerű tervezővé vált. Dolgozott a Mezőtúri Fazekas Szövetkezetnek, a Hollóházi Porcelángyárnak, a Hódmezővásárhelyen 1965-ben alapított 1 Takács Győző lelkiismeretesen dokumentált minden történést, eseményt, eredményt és apró részletet. Az azóta is egyben tartott iratanyag várja azt a kutatót, aki feldolgozza a művésztelepnek az adott korról beszédesen valló, érdekes históriáját. Alföldi Porcelángyárnak és a Kuntner Kerámia Laboratóriumnak (Svájc). Részt vett a Siklósi Nemzetközi Kerámia Szimpózium, a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Kecskeméti Tűzzománc Szimpózium, valamit több művésztelep munkájában. Első köztéri munkáját 1968-ban készítette a makói Mezőgazdasági Szakiskolában. 1979-ben a békéscsabai Jókai Színház számára tervezte a Békési mozaik cimű művet. 1982- ben a Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Kihelyezett Tagozatának épületében helyezték el az Életfa című kerámia reliefét. A békéscsabai házasságkötő terem számára 1986- ban készítette a Csillagképek cimű tondósorozatát. Az utóbbi években több köztéri kútterve is megvalósult, amelyekről összefoglalást a békéscsabai múzeumban 2014-ben rendezett kiállításán adott. És a sor még végtelen hosszú... Műveit a Munkácsy Mihály Múzeum mellett a makói József Attila Múzeum és a mezőtúri Városi Galéria őrzi. 144 Csabai arcképek 2014
