Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)
Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Cs. Uhrin Tibor
Gaburek Károly [Békéscsaba, 1936. április 5 - Békéscsaba, 1986. június 23.) Önarckép (1968; olaj, farostlemez; 51x45 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 73.32.1.) Ház előtt (1968; olaj, farostlemez; 75,5x61 cm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 69.17.1.) Festő, tervező- és képgrafikus, díszlettervező, tanulmányait Mokos József szakkörében kezdte, aki a felvételire is felkészítette. A Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán diplomázott 1960-ban. Mestere Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Rákosi Zoltán és Z. Gács György volt. Gaburek Károly festészetét nem, de életét és érvényesülésének lehetőségeit nagyban meghatározta a II. világháború után kialakult történelmi helyzet. Az 1970-es években bekövetkezett enyhülés azonban meghozta számára a sikereket. Több alkalommal kapott Miniszteri Nívódíjat, 1973-ban pedig Békéscsaba városa fejezte ki egy kitüntetéssel elismerését. A békéscsabai múzeum 1973- ban, 1986-ban és 2014-ben rendezett műveiből önálló kiállítást. Egykori főiskolai osztálytársa, Baska József így írt a festőről: „Olyan művészet ez, amely önmaga akar és tud maradni, nem akar a hagyománynak hátat fordítani. A természetből merít, annak formáit transzponálja úgy, hogy a természet a táj szépségéről és az emberi élet értékeiről fogalmazza meg gondolatait, a szülőföld szeretete az emberek szeretete, és Gaburek hallatlan Ízlése, előadókészsége ennek az életműnek az aranyfedezete."1 Festészeti életműve hagyományos műfajokba sorolható képekből építkezik, készített arc- és tájképeket valamint csendéleteket, de absztrakt expresszionista művek is kerültek ki műterméből. Portréinál jócskán elkülönülő stílust figyelhetünk meg a szüleit 1 Baska József: Gaburek Károly. Katalógus-bevezető. In: Gaburek. Békéscsaba, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, Gaburek Károly Emlékbizottság, Munkácsy Mihály Múzeum, é. n. [3. p.] és a feleségeit ábrázoló táblákon, de egészen más hangvétellel örökítette meg barátait és önmagát is. E különbségek hátterében a modellekhez fűződő jócskán differenciált érzelmi viszony állhat. Mivel gyermeke nem született, érthető módon különös érzékenységgel fordult a család és az anyaság témaköréhez. A főiskolai évek után szülőhelyére visszatérve a helyi tájképi környezet áltat ihletve festette először realisztikus hangvételű, majd erőteljes színvilágú, dekorativitásba hajló kompozícióit, fákat, kerteket, de városképeket is. Túrok Margit ekképpen értelmezte Gaburek természetábrázolását: „Művészi felfogásának fontos elemei szerint: a természetben mindig harmónia van, az isteni fény mindig fényes és fehér, az atmoszféra viszont mindig színes. A komponálásnak mindig a természetességet kell szolgálnia. (...) A táj nála nem tárgyként tételeződik, hanem az emberrel egyenrangú élőlényként, amit az isteni fény tart életben. Az ember feladata őrizni és gyarapítani azt. E felfogás, és a minden alkotásában jelenlévő aranymetszés törvénye nyomán válhatnak tájképei spirituális és/vagy transzcendens tartalmak hordozóivá."2 Műveit a hagyatékot féltve őrző és kötelességtudóan gondozó örökösök mellett a Munkácsy Mihály Múzeumban, a Békés Megyei Önkormányzatnál és a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégiumban találjuk. Még a festő életében felbecsülhetetlenül sok kép került magántulajdonba. 2 Részlet Túrok Margit kiáilításmegnyitó szövegének szerkesztett változatából - Csabán élő lélek. Gaburek Károly festőművész emlékkiállítása, Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. (Túrok Margit: Bevezető gondolatok Gaburek Károly kiállítása elé. In: www.barkaonline.hu/friss-barka/4165-gaburek-karoly-kiallitasarol) 64 Csabai arcképek 2014
