Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek. Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti étete - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 2. (39. „Ami Csabai” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2014)

Az 1950-es évektől napjainkig tartó időszak festői, díszlettervezői - Gaburek Károly

Klimó Károly (Békéscsaba, 1936. május 17.) Franz Kafka: A kastély / Illusztráció (1980-as évek második fele tus, papír; 189x130 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám; 90.1.1.) Franz Kafka: A kastély / Illusztráció (1980-as évek második fele tus, papír; 189x130 mm; Munkácsy Mihály Múzeum; leltári szám: 90.1.4.) Festő, grafikus és tanár, tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta 1956 és 1962 között. Mestere Bernáth Aurél volt. 1974-ben rendezte első önálló kiállítását. 1971-től 1990-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola esti tagozatának tanáraként, ezt követően 2005-ig az intézmény festő szakának osztályvezető tanáraként dolgozott. 1972-ben Munkácsy Mihály-dljat, 1980-ban a finn festőről elnevezett Juho Rissanen-díjat (Kuopio, Finnország), 1998- ban Érdemes Művész kitüntetést, 2005-ben pedig Herder-díjat (Gottfried-von-Herder-Preis) kapott. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Klimó Károly azon alkotók közé tartozik, akik hisznek abban, hogy a festészet képes a XXI. században is a megújulásra. Képes valóban a kortárs, a korunkat tükröző művészet kifejezőeszköze lenni, anélkül, hogy ideig-óráig felkapott irányzatok és áramlatok kiszolgáltatottjává vagy szócsövévé válna. Ugyanígy nem akarja művészetét a véletlen irányításának sem átengedni. De ugyanennyire távol tartja magát a látható valóság leképezésének lehetőségétől is. Ha esetleg fel is fedezünk művein egy-egy részletet, amely a konkrét látványra utalónak tűnik, az csupán az asszociációt segíti, amely a befogadó számára egy asszociációs lánc elindításának eszköze. Klimó Károly „...munkássága összekapcsolható ugyan az informel hatásával, de nem elsősorban stiláris értelemben, hanem sokkal inkább a festői gesztusok, anyagok és színek használatának szellemi rokonsága terén. Egyaránt kedveli a bonyolult képfelépítést és a kihagyásokra épülő, szinte csak egy-egy gesztusból megteremtett »üres« képet is. Az érzéki festészet számára nem csupán a spontán festői gesztust jelenti, hanem annak kiérlelt, megfontolt, tudatos, szinte tervezett megkomponálását is. A nagy, homogén, majd széttöredező színfetületekre íródik rá egy-egy vezérmotívum: geometriai vagy amorf forma, kalligrafikus jel. Ezek a jelek csak távolról utalnak archaizáló, prehistorikus rajzokra, mégis, sok esetben a képen nem is jelenlévő figurális motívumokat idéznek fel a nézőben. Színfelületei hullámzóak, a vakolatszerűen vastag, dús rétegek váltakoznak a csak jelzésnyi, áttetsző festék- és színrétegekkel.’'1 Fitz Péter műelemzésének prológusa a Klimó- életmű domináns részére érvényesíthető. Műveit a világ számos közgyűjteménye mellett Magyarországon - többek között - a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum, a Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum és a Munkácsy Mihály Múzeum őrzi.2 1 Fitz Péter: Klimó Károly: Rátekintek, hogy megemlékezzem. In: http://www.btmfk.iif.hu/klimo.html 2 www.klimokaroly.hu Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba | 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom